Vágbori

Vágbori (Borovce)
A Szent Lőrinc-templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Pöstyéni
Rang	község
Első írásos említés	1262
Polgármester	Ivan Šiška
Irányítószám	922 09
Körzethívószám	033
Népesség
Teljes népesség	991 fő (2011) +/-
Népsűrűség	91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	161 m
Terület	10,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágbori Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 17° 44′ 40″48.575, 17.7444444444
Vágbori weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágbori (szlovákul Borovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Pöstyéni járásban. 2001-ben 849 lakosából 840 szlovák volt. 2011-ben 991 lakosából 940 szlovák, 4 magyar, 4 cseh, 3 más és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.

Fekvése

Pöstyéntől 7 km-re nyugatra a Dudvág jobb parti teraszán a Nagyszombatot Pöstyénnel összekötő főútvonal közelében fekszik.

Története

Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Egyaránt tártak fel itt hamvasztásos és csontvázas sírokat a kőkorszaktól a középkorig terjedő időből.

A mai települést 1262-ben "Borey" néven említik először. Királyi birtok, melyet 1388-ben Luxemburgi Zsigmond a lengyel származású Stíbornak adott. A korabeli okiratok szerint 1549-ben a Bory család birtoka. Később több birtokosa volt, köztük a Zsámbokréti, a Bossányi, a Markhot, a Bertalanffy és Ocskay családok. A falu teljes hosszában a Verbótól Vígvár felé folyó Holecska-patak mentén fekszik, mely malompatakként szolgált és számos malmot hajtott a környékén. 1599-ben a falut felégette és kirabolta a török. Régi templomát 1758-ban le kellett bontani és 1781-re épült fel az új templom. A falu iskoláját 1792-ben építették, először csak egyosztályos iskola volt. A második osztály 1876-ban, a harmadik 1932-ben létesült. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " BORI. tótúl Borovcze. Népes tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, fekszik Dudvág viz mellett, Nagy Kosztolán, és Csejta között, az Ország úttyán, lakosai katolikusok, és szorgalmatos föld mivelõk, határja jó termékenységû."

Fényes Elek szerint "Bori (Borovecz), tót falu, Nyitra vármegyében, a Dudvágh mellett, a n.-szombati országutban. – Számlál 668 kath., 30 evang., 29 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok rozs, árpa, buza, mák, sat. kövér rétek; vizimalom. – F. u. Ocskay, Alagovich, Javurka, Császár, Klimó, Visnyovszky. – Utolsó postája Galgócz."

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Bori, a Dudvág jobb partján, a Holecska-patak mellett, a nagy-szomtab–vágujhelyi útban fekvő falu, 637 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája Rakovicz, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 1262-ben „Borey” néven említik. Stibor vajda korában villa regalis volt, amikor azt Zsigmond király 1388-ban Stibornak adományozta. Az ide vonatkozó oklevélben a község „Bary” néven szerepel. Kath. temploma 1777-ben épült, de már azelőtt is volt temploma, melyet – az 1758. évi canonica visitatio szerint – le kellett bontatni. A templomban értékes régi arany- és ezüstedényeket őriznek. A községet a törökök 1599-ben felégették és lakosait rabságba ejtették. Két úrilak is ékesíti a falut. Az egyik id. ocskai Ocskay Rudolfé, a másik báró Wattenvyllé. Földesura az Ocskay családon kivül 1549-ben a Bory család volt, később a Zsámbokréthyek, Thewrewkök, a Bossányi, Markhot, Bertalanffy és a Klimo családok."

1910-ben 741, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Nevezetességei

• Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1777 és 1781 között épült. A templom alatt sírbolt található az egykori helyi nemesek és plébánosok sírjaival. Legértékesebb kincse egy arany monstrancia.
• A plébánia épülete 1747-ben épült.
• Nepomuki Szent János késő barokk szobra 1768-ban készült.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Vágbori Szlovákia térképén
• Tourist-channel.sk
• E-obec.sk