Nagyőrvistye
| Nagyőrvistye (Veľké Orvište) | |
 |
|
| A Nagyboldogasszony templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Pöstyéni |
| Turisztikai régió | Középső-Vágmente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Ľudovít Boleček |
| Irányítószám | 922 01 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1084 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 282 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 163 m |
| Terület | 3,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyőrvistye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 17° 47′ 30″ | |
| Nagyőrvistye weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyörvistye (szlovákul Veľké Orvište, korábban Horny Orvište) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Pöstyéni járásban. 2011-ben 1084 lakosából 1021 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Pöstyéntől 4 km-re északnyugatra a Dunamenti-síkság északi kiszögelésében a Vág és [Dudvág]] folyók közén fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területe a régészeti kutatások szerint a kőkorszak óta lakott. Az i. e. 3500 körüli időből a lengyeli kultúra településének nyomai kerültek itt elő. A falu első írásos említése 1113-ban a zobori apátság oklevelében "villa Rivvis" néven történt. Ebből fejlődött ki a későbbiekben Kis- és Nagyörvistye. A korai időkben a település valószínűleg az időközben elpusztult Bana várának tartozéka volt. A következő említés 1335-ben Károly Róbert király Visegrádon kelt adománylevelében olvasható. Ebben a király a települést Berencs, Csejte és Holics urának Rufusz Tamásnak adta. A 14. század közepén Rufusz a birtokot felsődiósi Diósy György nyitrai alispánnak adta el. 1395-ben már a nagyapponyi Apponyi család birtoka. 1447-ben "Ryusche" néven szerepel egy oklevélben. A 16. század elején több nemesi család birtoka. 1547-ben Zay Ferenc szerzett birtokot a településen. A család később kiterjesztette birtokait, melyek két központja a Bucsány és Csejte volt. Az esztergomi érsekség 1571-1573-as adóösszeírásában "Nagi Hornysko" Kisőrvistyével együtt 8 forinttal szerepel. 1576-ban Nagy Eorwistye másfél jobbágy, 5 zsellér és 6 lakatlan portával szerepel. 1598-ban 16 ház állt a faluban, de a házak száma 1600-ra kilencre csökkent. 1715-ben 6 háztartása volt. 1786-ban a népszámlálás során 47 házat és 402 lakost találtak a településen. 1828-ban 75 háza és 525 lakosa volt.
Fényes Elek szerint "Orvistye (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót falu, Nyitra vmegyében, Pőstyénhez 1/2 órányira. Az első 125 kath., 10 evang., 5 zsidó; a második 448 kath., 25 evang., 29 zsidó lak. – Róna határuk igen jó; réteik kövérek; vizimalmuk van. Ut. p. Galgócz. Fő birtokos gr. Zay Károly." [2]
1878-ban a Zay család eladta a bucsányi uradalmat, melyhez a község is tartozott, az újbirtokos a Fould-Springer család lett. A faluban ekkor már az Erdődy családnak is voltak birtokai. 1884-ben, 1893-ban és 1904-ben tűzvészek okoztak károkat a községben. 1910-ben 573, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
2001-ben 963 lakosából 950 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. század közepén épült.
- Az evangélikus harangláb.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
