Besenyőpetőfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Besenyőpetőfalva (Pečeňady)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Pöstyéni
Turisztikai régió Középső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Ladislav Boháčik
Irányítószám 922 07
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 509 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 154 m
Terület 8,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besenyőpetőfalva (Szlovákia)
Besenyőpetőfalva
Besenyőpetőfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 17° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 17° 43′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Besenyőpetőfalva (1899-ig Petőfalu, szlovákul Pečeňady) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Pöstyéni járásban. Pecsenyéd és Petőfalva egyesítése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pöstyéntől 20 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült, kőkorszaki, újkőkori, a hallstatti kultúrához tartozó leletek, valamint a későbbi római-barbár korszakból és a Nagymorva Birodalom idejéből származó maradványok. A település 1113-ban a zobori apátság birtokainak Kálmán király általi megrősítő oklevelében szerepel először villa Spectaculi alakban.

Magyar nevét onnan kapta, hogy a beleolvadt Pecsenyéd 1216-ban villa Byssenorum néven szerepelt, mely mint neve is mutatja egykor besenyő határőrtelepülés volt. Királyi birtok, majd 1209-ben II. András király a kosztolányi uradalommal együtt a Hont-Pázmány nembeli Sebesnek adja. A tatárjárást követően 1254-ben IV. Béla király a szomszédos Vörösvár urának Edőcsnek ajándékozza. A falu megszenvedte az 127172-es cseh háborút, majd a század utolsó évtizedében Csák Máté birtoka lett egészen annak 1321-ben bekövetkezett haláláig. 1359-ben lakatlan faluként említik, majd a század vége felé délszláv telepesekkel telepítették be. A délszláv vezetéknevek a 15. század elejéig nyomonkövethetők. 1394-ben Zsigmond király a jőkői váruradalommal együtt hívének Stíbor vajdának adta, majd ennek halála után fia lett a birtok ura. 1437-ben a Bánfy család beckói váruradalmának része lett. 1522-ben Bánfy Zsigmond birtoka. 1576-ban 5 és fél porta, és 8 zsellérház volt a faluban. 1601-ben 18 háza volt. 1694-ben a horvát származású Uzsovics Péter kapja a birtokot királyi adományként. 1715-ben 10 parasztház és 9 zsellérház állt itt. 1787-ben 39 házban 51 család lakik 236 lakossal. 1828-ban 38 házban 262 lakos élt.

Vályi András szerint "PETŐFALVA. Patjova. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Uzovics, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Nagy Kosztolánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában fája nints; de mivel legelője, földgye, réttye elég, és jó termékenységű, piatzozása is van Varbón, és Újhelyben, első osztálybéli." [2]

"PECSENÉD. Pecsenadi. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Uzovics, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Kosztolánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgye ollyan, mint Petőfalváé, első osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Petőfalva (Petyov), tót falu, Nyitra vmegyében, Pecsenéd mellett: 191 kath. lak. F. u. az Uzovich család. Ut. p. Galgócz." [3]

"Pecsenéd, tót falu, Nyitra vgyében, N.-Kosztolánhoz 1/2 órányira: 228 kath. lak. Nem nagy, de termékeny határral. Ut. p. Galgócz." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Pecsenyéd, tót falu a Dudvág jobb partján, Nagy-Kosztolánytól délre, 293 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kosztolány, táviró- és vasúti állomása Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt. Most Uzsovics Pálnak van itt nagyobb birtoka. Ősrégi község, mely 1216-ban mint villa Byssenorum, azaz Bessenyőfalva szerepelt. 1379-ben már Bessenyő (Besseneu) néven találjuk följegyezve." [4]

"Petőfalu, Pecsenyéd mellett, 297 r. kath. vallásu lakossal. Postája, táviró- és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka és díszesen berendezett, szép kastélya van. A kastélyt Uzsovics, sz. Kvassay Francziska építtette e század elején, de csak Uzsovics János fejezte be 1825-ben." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 776, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 475 lakosából 467 szlovák volt.

2011-ben 509 lakosából 468 szlovák volt.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]