Rákfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákfalu (Rakovice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Pöstyéni
Turisztikai régió Középső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1262
Polgármester Dušan Daloš
Irányítószám 922 08
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 551 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 6,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rákfalu  (Szlovákia)
Rákfalu
Rákfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 17° 44′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 30″, k. h. 17° 44′ 15″
Rákfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rákfalu (1899-ig Rakovicz, szlovákul Rakovice) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Pöstyéni járásban, Pöstyéntől 9 km-re délnyugatra. 2011-ben 551 lakosából 520 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település 1262-ben IV. Béla oklevelében szerepel először írott forrásban "Villa Rakovych" néven. Ebben a király a korábban a nyitrai várispánsághoz tartozó Lancsár (villa Kuerencher), a Köcsényi-patak (fluvium Kochyn) és Rákfalu (villa Rakovych) közötti területet Zochud comesnek és tervérének Serafinnak adja. A 13. század végén Csák Máté birtoka, a csejtei váruradalom része, majd ennek halála után a királyé lett. Ebben az időszakban nincs a faluról említés. 1452-ben a nyitrai ispánság adóösszeírásában "Rakowicz" néven szerepel. Ezután a Bánfy család birtoka, majd 1569-től több nemesi családé volt. 1533-ban Rákfalut "Rakovitz" néven nemesi községként említik. 1549-ben 8 portáig adózott. A 16. században a meginduló török betörések következtében a falu lakossága csökkent. Teret hódított a reformáció is. 1576-ban Rákfalunak 6 jobbágy, 6 zsellér és 3 vagyontalan család lakta. 1610-ben másfél jobbágy és egy zsellérportája volt. 1623-tól a morva Horecky család szerzett birtokot a faluban. 1660-ban Nádasdy Ferenc volt a birtokosa, később a Nádasdy és Batthyány család osztozott rajta. A 18. század első felében a Révay családé. 1715-ben 25 jobbágy és 12 zsellérportája volt. 1787-ben 57 házában 337 lakos élt. 1828-ban 53 háza és 366 lakosa volt. A Mednyánszky család a 19. század elején szerzett birtokot a községben és a korábbi reneszánsz kastély helyén új kastélyt építtetett, mely a mai napig is áll.

Vályi András szerint "RAKOVICZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai G. Révay, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Veszeléhez nem meszsze, mellynek filiája, Pöstyénhez egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Veszeléjé, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Rakovicz, tót falu, Nyitra vármegyében, a vágh-ujhelyi országútban. Táplál 350 kath., lak. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. p. Galgócz." [3]

1910-ben 572, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

2001-ben 482 lakosából 473 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]