Felsőleszéte
| Felsőleszéte (Podolie) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Anna Čechvalová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1952 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 113 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 177 m |
| Terület | 17,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőleszéte
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 17° 46′ 31″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőleszéte (1898-ig Podola, szlovákul Podolie) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban. 2011-ben 1952 lakosából 1827 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vágújhelytől 10 km-re délnyugatra fekszik, Alsóleszéte tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
A község területe ősidők óta lakott, a luzsicei kultúra temetőjének maradványait tárták itt fel. A falut 13. században Leszete néven említik először. Az 1332, évi a pápai tizedjegyzésben is szerepel. Több birtokos után 1392-ben királyi adományként a Stíbor család birtoka lett. Temploma a 15. században épült, harangján nagy gótikus számjegyekkel az 1493-as évszám olvasható. Később a csejtei uradalom részeként az Országh, majd a Nádasdy család birtoka. 1695-ben az Erdődy család szerezte meg. 1715-ben 35 jobbágy és 13 zsellér háztartás volt itt. 1792. június 15-én Ján Kubán portáján tűz ütött ki, mely pillanatok alatt átterjedt az egész falura, a templomon és a plébánián kívül minden leégett. 1828-ban 174 házában 1217 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "PODOLLA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Erdõdy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Besztertzéhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Koritnóé, második osztálybéli" [2]
Fényes Elek szerint "Podola, tót falu, Nyitra vmegyében, Csejtéhez délre 1 órányira: 1074 kath., 30 evang., 48 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei termékenyek, rétjei kétszer kaszálhatók. Vizimalma van a Dudvágh vizén. F. u. gr. Erdõdy Józsefnõ. Ut. postája Galgócz. " [3]
1910-ben 1423, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
2001-ben 2049 lakosából 1994 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332-ben már állt, 1748 és 1758 között barokk stílusban átépítették. A 20. század végén bővítették, körítőfal övezi.
- Klasszicista plébániája a 19. század első felében épült.
- Alsóleszéte nevű részén 19. századi klasszicista harangtorony és Szentháromság-oszlop áll.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Községinfó
- Felsőleszéte Szlovákia térképén
- Ismertető szlovák nyelven
- Az iskola honlapja
- Tourist-channel.sk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
