Vágőr
| Vágőr | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Krakovány |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Vágőr
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 17° 44′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 17° 44′ 07″ | |
Vágőr (1898-ig Sztrázsa, szlovákul Stráže) Krakovány településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Pöstyéntől 6 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu legrégibb feltárt emlékei a 2 millió éves mamutcsontok. Az első emberi település nyomai az i. e. 5000 körüli időből kerültek elő, ezt követően mind a bronzkorban, mind a vaskorban lakott volt. Az i. e. 1. századból kerámiatöredékek kerültek elő. Vágőr területén a késő római korból származó gazdag fejedelmi sírt tártak fel, értékes arany és ezüst mellékletekkel.[1]
A mai települést 1113-ban villa Spectaculi néven említik először. A honfoglalás után határőrök települése volt. A középkorban két falu: Kis- és Nagyőr állt a helyén. Kisőrt 1335-ben Kysewr, Nagyőrt 1347-ben Nogewr néven említik. Mint nevük is mutatja, ekkor még magyar lakosságuk volt, majd később a betelepülések következtében elszlovákosodtak. A falu temploma a 14. században épült, ma is áll. Hosszú ideig az Apponyi család birtokolta, ahol vámot is szedtek a Vágújhelyre igyekvő vásárosoktól. 1405-ben elfoglalták a morva grófok, de a következő évben a Stíbor vajda vezette magyar sereg visszafoglalta. 1531-ben és 1600-ban a települést megtámadta és felégette a török. Lakói mezőgazdaságból, dohánytermesztésből, valamint sör és pálinkafőzésből éltek.
Fényes Elek szerint "Sztrázsa, tót falu, Nyitra vgyében, Krakován mellett, 445 kath., 3 evang. lakossal s igen termékeny jó határral. Káposztája hires. – F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Galgócz."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. 1944. január 1-jén Krakoványhoz csatolták.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Vágőrnek 637, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben Krakovány 1311 lakosából 1292 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Gál tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban.
- Vízimalom.
- Régi nemesi kúria.
- Mária-oszlop.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2013 Informátor SAS XXIV/1-2, 51-58.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- B. Svoboda 1972: Neuerworbene römische Metallgefässe aus Stráze bei Piešťany. Bratislava
- Koppány Tibor 1999: A középkori Magyarország kastélyai. Művészettörténeti füzetek 26. Budapest.