Nadány
| Nadány (Nedanovce) | |
 |
|
| Nadány - temetői kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1344 |
| Polgármester | Jozef Jakubík |
| Irányítószám | 958 43 |
| Körzethívószám | 038 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 648 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 7,00 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nadány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′ 35″, k. h. 18° 17′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nadány (1898-ig Nedanócz, szlovákul Nedanovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. 2011-ben 648 lakosából 638 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Simonytól 7 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a korai kőkorszakban is lakott volt. Első írásos említése 1344-ből származik. A nyitrai vár uradalmához tartozott, 1352-től az Apponyi család birtoka. 1553-ban uradalmi major és 12 porta állt a településen. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, emellett főként gyümölcstermesztésből, káposztatermesztésből és fuvarozásból éltek. 1715-ben 13 adózó háztartása volt. 1778-ban 3 nemesi, 20 jobbágy, 12 zsellér háztartása volt 347 lakossal. A 18. századtól jelentős volt a szőlőtermesztés és borászat is. A 19. században báró Gregor Friesenhof osztrák diplomata lett a község birtokosa. 1828-ban 67 házában 467 lakos élt.
Vályi András szerint "NEDANÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Krasznónak szomszédságában, és annak filiája, földgye, réttye jó, piatzozása Nagy Tapolcsányon, Bánon, Oszlányon. " [2]
Fényes Elek szerint "Nedanocz, tót falu, Nyitra vmegyében, Ó-Krasznó vagy Széplak mellett: 459 kath., 8 zsidó lak. F. u. a posoni seminarium. Ut. p. Nagy-Ripény." [3]
1873 és 1883 között meteorológiai állomás és szeszfőzde működött a községben. 1910-ben 744, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
2001-ben 606 lakosából 601 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
-
Templom
-
Szűz Mária
-
Magyar sírkő
-
Kereszt 1923-ból
-
Temető
- Temetőkápolnája a 19. században épült neoromán stílusban.
- A falu haranglába szintén 19. századi.
- A községben a régi népi építészet számos szép példája megtalálható.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
