Apátlévna
| Apátlévna (Livinské Opatovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Daniela Hanová |
| Irányítószám | 956 32 (pošta Nadlice) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | PE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 283 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 5,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 14′Koordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 14′ | |
| Apátlévna weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Apátlévna (1898-ig Livina-Apáti, szlovákul Livinské Opatovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Simonytól 15 km-re északnyugatra található.
Története[szerkesztés]
1113-ban Levna Apaty alakban említik először, a zobori kolostor uradalmának része volt. 1340-ben szintén Levna Apathy néven szerepel. A 15. század közepétől a nesztei uradalom része, majd 1777-től a nyitrai káptalané. 1553-ban 9 portája és egy malma volt. Régi temploma 1635 és 1641 között épült reneszánsz stílusban. 1778-ben 18 jobbágy és 3 zsellércsalád lakta. 1828-ban 99 házában 685 lakos élt. Lakói földműveléssel, állattartással, gabonakereskedéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "APÁTI. Livina Apáti. Livinszke Opatovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban. Határja közép termékenységű, réttye első osztálybéli, malma helyben; de mivel fája nints, szőlős kertyei szorossak, legelője is, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Livina, tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 221 kath., 3 evang., 16 zsidó lak. Jó erdő és rét. F. u. többen. Ut. posta Nagy-Tapolcsány 1 óra."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
A háború után csehországi, dél-szlovákiai és németországi idénymunkákból éltek. 1947-ben tűzvész okozott nagy károkat a községben.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 299, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 245 lakosából 241 szlovák volt.
2011-ben 240 lakosából mindegyik szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban, a korábbi reneszánsz templom helyén.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
További információk[szerkesztés]
A Simonyi járás települései | ||
|---|---|---|
Simony (Partizánske) Apátlévna (Livinské Opatovce) · Bossány (Bošany) · Brogyán (Brodzany) · Jaskafalva (Ješkova Ves) · Kalacsna (Kolačno) · Kinorány (Chynorany) · Kiskeresnye (Malé Kršteňany) · Kisugróc (Malé Uherce) · Lévna (Livina) · Nadány (Nedanovce) · Nagykeresnye (Veľké Kršteňany) · Nagykolos (Veľký Klíž) · Nagyugróc (Veľké Uherce) · Nádlány (Nadlice) · Nyitrazsámbokrét (Žabokreky nad Nitrou) · Ószéplak (Krásno) · Pázsit (Pažiť) · Sándori (Ostratice) · Sziklavárhely (Hradište) · Szkacsány (Skačany) · Tőkésújfalu (Klátova Nová Ves) · Turcsány (Turčianky) |  | |
