Újülés
| Újülés (Chudá Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Turisztikai régió | Középső-Vágmente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Milan Daniš |
| Irányítószám | 956 38 |
| Körzethívószám | 038 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 217 fő (2007)[1] +/- |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 3,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újülés
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újülés (1899-ig Chudó-Lehota, szlovákul Chudá Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bántól 11 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A települést 1400-ban "Wyiles, Wyles" alakban említik először. A Tordamezey család birtoka volt, később a szkacsányi uradalom része. 1715-ben 8 háztartása volt. 1753-ban 23 jobbágy, 5 zsellér és 3 napszámos család élt itt. 1778-ban 14 jobbágy és 2 zsellérháza volt. 1828-ban 108 házában 753 lakos élt, akik földművesek, gyümölcstermesztők voltak. A 19. században sokan szegődtek el mezőgazdasági idénymunkákra.
Vályi András szerint " Csuda Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 mértföldnyire, fáza van tûze, és épûletre elég, a piatzozása Nyitrán, malma 3/4 órányira, földgye közép termékenységû." [2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Chudo), tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 132 kath., 1 evang., 2 zsidó lak. Sovány határa, de szép erdeje van. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét." [3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chudo-Lehota, a sissói u. n. szárazvölgyben fekvő falu, összesen 107 tótajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Földesurai 1401-ben a Tordamezeyek voltak, később pedig a nyitrai székeskáptalan." [4]
1910-ben 134, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 2001-ben 215 lakosából 214 szlovák volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||||||||
