Báthori Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Báthory Erzsébet szócikkből átirányítva)
Báthory Erzsébet egyetlen hiteles portréja
Báthory Erzsébet

Ecsedi Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Apja ecsedi Báthory György volt, aki 1570-ben halt meg, anyja somlyói Báthory Anna, anyjának testvére Báthory István fejedelem (1571–1586), aki később lengyel király lett (1575–1586). Báthory Erzsébet az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát. Nádasdy Ferenc gróffal, aki nála öt évvel volt idősebb, tizenegy éves korában jegyezték el. 1575-ben lépnek frigyre, amire még II. Miksa császár is hivatalos volt, habár az út veszélyeire hivatkozva nem jött el. Nádasdy gróf feleségének a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut adta nászajándékba, amelyek Pöstyén közelében terülnek el. 1602-től a Nádasdy család tulajdona, akkor sikerült teljesen megvásárolni. Erzsébet először Sárvárra került, ahol a Nádasdy családnak volt családi kastélya, majd ezután nemsokára a Pöstyén közelében fekvő Csejtére költöznek. Miközben Nádasdy Ferencet – akit kegyetlensége és bátorsága miatt „Fekete Bégként” is emlegettek – a török ellen vívott csatározások kötötték le, Erzsébet sokat tartózkodott egyedül, magányos és zárkózott volt. A házasságból hat gyermek született:

Férje 1604-ben halt meg Sárváron. Erzsébet ezután özvegyként élt tovább.

[szerkesztés] Vérfürdő és egyéb könyörtelenségek

Báthory Erzsébet portré

Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott praktikáiról ismert, hogy minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát.

Mondák szerint egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki az úrnő haját fésülte és megrántotta, hogy annak kiserkent a vére és Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd a lábuknál fellógatva őket, vérüket vette.
Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürdeni.

Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában akadémiát létesített női szeretőjével és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. A történet szerint elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki.
Ám fontos megjegyezni, hogy Báthory Erzsébet a saját jobbágyaival anyai szeretettel bánt, és sosem ragadott el közülük senkit. Ellenfelei később ezzel magyarázták, hogy nagyon sokáig nem került sor az ügy felgöngyölítésére.

Fontos megjegyezni, hogy az első vádak csupán Báthory Erzsébet letartóztatása után hangzottak el, és akkor is olyan belső szolgálóktól, akiket kínvallatással bírtak "jobb belátásra" - azaz vallomásra.[1] A történet alapját egy jezsuita pap által papírra vetett írás alkotja, mely Báthory Erzsébet halála után több mint száz évvel kelt. Ennek fényében a fenti történet valóságtartalma megkérdőjelezhető.[2]

[szerkesztés] Letartóztatás

A csejtei várkastély (Čachtický hrad)
é. sz. 48° 43′ 30.92″, k. h. 17° 45′ 38.16″
Slovakia Cachtice hrad 2.JPG
1611. január 25-én Thurzó György nádor levelében arról tudósította II. Mátyás magyar királyt, hogy a több gyilkosság elkövetésével és brutális kínzásokkal vádolt Báthory Erzsébetet elfogták és a csejtei várba zárták. Szobájának ajtaját befalazták, és csak egy kis nyíláson át adtak neki enni-inni.

Báthory Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le Thurzó György nádor. A nádor meglepetésszerűen látogatta meg, amire a Báthory Erzsébet körül keringő pletykák kényelmetlensége miatt volt szükség, ugyanis a Báthory család rokonságba került a Zrínyi családdal, sőt magával a nádorral is. A vád szerint a csejtei kastély udvarában több lány holttestét találták eltemetve, amelyeken sérülések voltak. Erről állítólag[forrás?] Kereskényi György báró, a Báthoryak jó képességű, de rendkívül gátlástalan főembere értesítette a nádort. Így remélve anyagi haszonszerzést az eljárásból. Ez indította előzetes vizsgálatra és számtalan tanúvallomás jegyzőkönyvbe vételére a nádort (aki egyébként hivatalból járt el Báthory Erzsébet ügyében). A visszavonultan élő asszony ellen eljárást indítottak, aminek során a kínvallatás hatására szolgálói és komornái beismerő vallomást tettek. Az ő sorsuk a lefejezés lett egy héttel később. Testüket máglyán elégették. Nádasdy özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották fogva befalazva. Perre és ítéletre nem került sor. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614. augusztus 21-én.

[szerkesztés] Koncepciós vádak

Habár II. Mátyás király is szorgalmazta, szabályos per nem volt. Az „előzetes letartóztatásnak” Erzsébet majdnem 4 évvel későbbi halála vetett végett. Koncepciós eljárásról beszélhetünk, hiszen tényleges tárgyalás nem volt, ítélet nem született. A vádat bizonyítottnak tekintették, és a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. A váddal kapcsolatban technikai kétségek is felmerülnek. A több száz áldozat szinte lehetetlen, a hírhedt vérben fürdést pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg erősen, illetve van olyan álláspont, miszerint a sértettek sérülései a korabeli orvosi beavatkozások jelei voltak, ám ezt fenntartásokkal kell fogadnunk.

Gyanúra ad okot a Habsburg-udvar azon törekvése, hogy megszerezze a Báthory-Nádasdy vagyont. A per hiányára magyarázattal szolgálhat, hogy a kényes és távolról sem stabil belpolitikai helyzetet nem akarták egy prominens arisztokrata elleni perrel tovább bonyolítani. Meg kell említeni Thurzó nádor személyét is. Az ő személyes ellenségeskedése is fűthette az Erzsébet elleni vádakat. Emellett a grófnő unokatestvére Báthory Gábor erdélyi fejedelem volt, akinek hagyományosan rossz viszonya volt a bécsi udvarral.

A történelemtudomány Erzsébetre ma már úgy tekint, mint aki semmivel nem volt kegyetlenebb, mint korának más arisztokrata özvegyei, és mai rossz hírét leginkább Rexa Dezső történésznek köszönheti.[3]

Sindelyes Dóra egyik budapesti hetilapban közölt „Vértollnokok?” című cikkében Mikszáth Kálmánt is azok közé sorolta, akik rossz hírét keltették a várúrnőnek. Mikszáth ugyanis „Csejte vára és asszonya” című elbeszélésében azt írta, hogy Báthory Erzsébet olyan erővel ütötte arcon szolgálólányát, hogy annak vére kiserkent, és az ő arcára freccsent.[4]

[szerkesztés] Báthory Erzsébet címere

Báthory Erzsébet címere

Azért került sárkányfog a Gutkeled nemzetség családi címerébe, akiktől a Báthoryak is származtatták magukat és származnak a Báthory-címer ékjei is, mert az egyik ősük, Bátor Opos vitéz a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában , egy monda szerint legyőzte és megölte az Ecsedi-lápban rejtőző sárkányt és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.

[szerkesztés] Báthory Erzsébet alakja a művészetben

Csók István: Báthory Erzsébet (olajfestmény)
Noia 64 apps iconthemes.png
Copyright-uncertain.svg Nem szabad kép!
Anti-copyright.svg Vista-background.png Csók István:Báthory Erzsébet (vázlat) 1893 körül
(németül) Bildunterschrift: Die eiserne Jungfrau auf Schloß Cseithe im Waagthal

Báthory Erzsébet "The Blood Countess of Csejthe" ma is, mint valami vámpír, női Drakula él a köztudatban. Ihletet adott számos műnek, amik közül csak néhányat említünk:

[szerkesztés] Irodalom

Magyarul:

  • Bessenyei József. A Nádasdyak. General Press Kiadó, 2005. ISBN 9639598658 
  • Nagy László. A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó, 1984. ISBN 9630923084 
  • Nagy László. Az erős fekete bég: Nádasdy Ferenc. Zrínyi Katonai Könyv és Lapkiadó, 1987. ISBN 9633269334 
  • Nagy László. Erdélyi boszorkányperek. Kossuth Könyvkiadó, 1987. ISBN 9630932059 
  • Péter Katalin. A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet. Helikon, 1985. ISBN 9632076524 
  • Rexa Dezső. Báthory Erzsébet Nádasdy Ferencné. Benkő Gyula Udvari Könyvkereskedése, 1908. 
  • Supka Géza. Az átkozott asszony: Nádasdy Ferencné, Báthory Erzsébet bűnügye. Erdélyi Egyetemes Könyvtár, 1940. 
  • Szádeczky-Kardoss Irma. Báthory Erzsébet igazsága. Nestor Kiadó, 1993. ISBN 963-7523-26-X 
  • Welden, Oscar (Nemere István). Báthory Erzsébet magánélete. Anno Kiadó, 2000. ISBN 9633752248 

Angolul:

  • McNally, Raymond T.. Dracula Was a Woman: In Search of the Blood Countess of Transylvania. New York: McGraw Hill, 1983. ISBN 0070456712 
  • Penrose, Valentine (ford. Alexander Trocchi). The Bloody Countess: Atrocities of Erzsébet Báthory. Solar Books, 2006. ISBN 0971457824 
  • Thorne, Tony. Countess Dracula. Bloomsbury, 1997. ISBN 0747529000 

Franciául:

  • Périsset, Maurice. La comtesse de sang. Pygmalion, 2001. ISBN 2857047002 

Németül:

  • Farin, Michael. Heroine des Grauens. Elisabeth Báthory. München: P. Kirchheim, 2003. ISBN 3-87410-038-3 

Szlovákul:

  • Dvořák, Pavel. Krvavá grófka: Alžbeta Bátoryová, fakty a výmysly. Slovart, 1999. ISBN 9788085501070 
  • Kočiš, Jozef. Alžbeta Báthoryová a palatín Thurzo. Osveta, Martin 1981 
  • Nižnánsky, Jožo. Čachtická pani. Media klub, 2001. ISBN 8088963524 

Spanyolul:

  • García Sánchez, Javier. Ella, Drácula: Vida y crímenes de Erzsébet Báthory, la Condesa Sangrienta. Booket, 2006. ISBN 840806455X 

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori Erzsébet témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Forrás

  1. ↑ Nagy László: A rossz hírű Báthoryak (Kossuth Kiadó, 1984)
  2. ↑ Nagy László. A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó, 18. o (1985) 
  3. ↑ Nagy László: Az erős fekete bég, 25-46. old.
  4. ↑ Cikk a Magyar Szóban
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=B%C3%A1thori_Erzs%C3%A9bet&oldid=11058305”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken