Prónay család
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A tótprónai és blatniczai báró vagy nemes Prónay család Turóc vármegye legrégebbi nemes családjainak egyike.
Története [szerkesztés]
A család első ismert őse Rechk, aki IV. Béla királlyal egyidőben élt, 1279-ben kapta Tót-próna községet. Ezen birtokukra Rechk két fia, Pál és Serefel 1293-ban adománylevelet is kaptak III. András királytól. A család ettől kezdve folyamatosan virágzik, korábban csak vármegyei, majd országos tisztségeket is viseltek a Prónayak. Régóta pártfogói a tudományoknak. Egy későbbi leszármazott, Mátyás, I. Ferdinánd korában élt, Turóc vármegye jegyzője volt, aki testvérével együtt nemesi oklevelet kapott. A családban később több katonatiszt, alispán, főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház több egyházkerületi és egyetemes felügyelője.
Jelentősebb családtagok [szerkesztés]
- Prónay Albert (1801-1867)
- Prónay Dezső (1848-?)
- Prónay Gábor (főispán) (1748-1811)
- Prónay Gábor (politikus) (1812-1875)
- Prónay György (1887-1968)
- Prónay János (1790-1844)
- Prónay József (1821-1884)
- Prónay László (1735-1808)
- Prónay Pál (1874-1946?)
- Prónay Sándor (1760-1839)
Kastélyaik [szerkesztés]
-
az acsai Prónay-kastély
-
az alsópetényi Prónay-kastély
-
a karancssági Kubinyi-Prónay-kastély
