Szentendrei járás
A Szentendrei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután Pest megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Szentendre volt. Ezen a néven 1940-től működött, amikor a Pomázi járás székhelyét Pomázról Szentendrére helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták. 1983. december 31-ével szűnt meg az összes magyarországi járással együtt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Szentendrei járás elődje a Pomázi járás volt, melynek neve 1898-ig Pilisi felső járás volt és a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával jött létre.
1940-ben az 1934-ben lecsökkentett területű Pomázi járás székhelyét Pomázról a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjává vált Szentendrére helyezték át és elnevezését is ehhez igazították. A járás határai ekkor nem módosultak.
A Szentendrei és a Budakörnyéki járás határát 1949-ben igazították ki a közlekeési lehetőségek figyelembe vételével oly módon, hogy Piliscsaba és Pilisliget (az addigi Klotildliget) az előbbiből az utóbbiba került, míg Üröm megfordítva, a Szentendrei járásba. Ez az elhatárolás azonban csak mintegy másfél évig maradt érvényben.
1950 január 1-jével több más településsel együtt Budapesthez csatolták Békásmegyert, létrehozva Nagy-Budapestet. Az 1950-es megyerendezés folytán februáról a járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyett Pest megyéhez tartozott, majd 1950-es járásrendezés során Pilisborosjenőt és Ürömöt elcsatolták a Budakörnyéki helyébe lépett Budai járáshoz. Ezután a járás határai több mint 33 éven át, megszűnéséig nem változtak többé.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Szentendrei járás helyét a Szentendrei városkörnyék vette át.
Községei [szerkesztés]
Az alábbi táblázat felsorolja a Szentendrei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Szentendre jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.
| Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
|---|---|---|---|---|
| Békásmegyer | 1940 | Pomázi járásból | 1950 | Budapesthez csatolták |
| Budakalász | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Csobánka | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Dunabogdány | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Kisoroszi | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Klotildliget | 1940 | Pomázi járásból | 1948 | Budakörnyéki járáshoz |
| Leányfalu | 1949 | Pócsmegyer határából | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Pilisborosjenő | 1940 | Pomázi járásból | 1950 | Budai járáshoz |
| Piliscsaba | 1940 | Pomázi járásból | 1948 | Budakörnyéki járáshoz |
| Pilisszántó | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Pilisszentkereszt | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Pilisszentlászló | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Pócsmegyer | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Pomáz | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Szigetmonostor | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Tahitótfalu | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
| Üröm | 1949 | Budakörnyéki járásból | 1950 | Budai járáshoz |
| Visegrád | 1940 | Pomázi járásból | 1983 | Szentendrei városkörnyékhez |
