Herencsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herencsény
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Kistérség Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Jusztin Józsefné[1]
Irányítószám 2677
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 605 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 19,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herencsény (Magyarország)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 34″, k. h. 19° 28′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 34″, k. h. 19° 28′ 23″
Herencsény (Nógrád megye)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Nógrád megye térképén

Herencsény község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Cserhátban, a Fekete-víz nevű patak völgyében található. Szomszédja nyugat felé Cserhátsurány, kelet felé Cserhátszentiván.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herencsény az őskor óta lakott hely. Írott források 1322-ben említik először, majd az 1423-as dokumentumban az áll, hogy az esztergomi érsek a korábbi román stílusú templomot (valószínűleg a rotundát), kibővítette. Később a falunak több birtokosa volt. A török dúlás után ezek a birtokosok kisebb önálló településeket hoztak létre. Ilyen Vajdafalu, a Róth család telepítése, ilyen a Város nevű településrész, amit a Ráday család szervezett, s amely később a „Kukorica Város” nevet kapta a falu lakóitól, s ilyen a Gándor nevű falurész, melyet a Wattay család telepített be. A legrégebbi két településrész neve a Tiszttartósor és a Szemetszög.

A falu már az 1500-as években is foglalkozott szőlőtermesztéssel a búzatermesztés mellett. A környék tölgyeseiben makkoltatták a falu kondáját. A disznómakkos erdők a sertéstartásnak kedveztek. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a földek fölaprózódtak, a falu lakosságának egy része cselédnek szegődött, napszámba járt, később pedig a környékbeli szénbányában talált munkát és megélhetést. A 20. század közepén, a 2. Világháború után, termelőszövetkezet alakult. A rendszerváltás után pedig, a kárpótlás nyomán elaprózott földeken, Kft.-k gazdálkodnak. A modern kori kenyérkereset egyik forrása a turizmus. A megalakult Palóc Út Szövetség ebben is segíti a település lakóit. Ismét előkerültek a népviseletek és az asszonyok egymás falvaiba járnak palóc díszben a búcsúba. A község határában fölállított Palócok Keresztje egy kis központtá tette a községet a palócok körében.

A 21. században föllendült falusi turizmust a községben található népi építészeti emlékek is segítik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke azonban a rotundából bővített katolikus templom. A mai templomnak a szentélye az egykori, román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu akkori földesura, az esztergomi érsek. A templom tornya későbbi építés, a 18. században készült el. Ma pompásan fölújítva várja a látogatókat.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herencsényben születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lisznyai Damó Kálmán költő (1823-1863), Petőfi Sándor barátja, a híres Palócz dalok szerzője

Herencsényhez kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arethusa-forrás [4]
  • Nepomuki Szent János szobor (18. század, barokk)
  • Római katolikus templom az 1300-as évekből. – Román stílusú szentélye valószínűleg a XIII. században épült, eredetileg rotunda (körtemplom) volt, amit később a nyugati irányban kibővítettek. A templomot először a XIV. század során, majd 1852-ben bővítették, ekkor épült a tornya is. A templom közelmúltban lezajlott építészeti fölújítása során új tetőzetet is kapott, mellyel kiemelték az egykori rotunda alakját is. A rotunda tetejére vörösréz sisakborítás került.
  • Haraszti pusztai templom (gótikus stílusú) – A XIV. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli templomot 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták. A '90-es évek végén felújították az épületet.
  • Herencsényi Fonó – A palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése
  • Vendégváró Kemence – Herencsény közepén a szabadtéri színpad és a sportpálya mellett kialakított park dísze a Vendégváró Kemence.
  • Palócok Vigyázó Keresztje – A 2005 nyarán felszentelt kereszt a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen működik a Magyar Ökotársulás Közösség, amely a Közösség által támogatott mezőgazdaság.[5]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály napi búcsú – A falu templomának búcsúja. Minden évben a Mihály naphoz (szeptember 29.) legközelebb eső vasárnapon ünneplik
  • Herencsényi Falunap – Évente nyár derekán rendezik meg a Herencsényi Falunapot. (2006. július 9.) Ilyenkor a szabadtéri színpadhoz várja vendégeit a falu, ahol népzenei és könnyűzenei előadók, hagyományőrző csoportok lépnek fel.
  • Palócok Vigyázó Keresztje búcsú – Hagyományteremtő szándékkal a környék palócsága 2005 nyarán a frissen felállított kereszthez zarándokolt (Idén: 2006. július 8.)
  • Herencsényi Szüret

Könyvek Herencsényről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A forrásról
  5. Magyar Ökotársulás Közösség – Herencsény

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]