Alsózellő
| Alsózellő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Turisztikai régió | Hont-Nógrád |
| Rang | község |
| Polgármester | Darina Huďanová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 261 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Terület | 9,07 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsózellő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsózellő (1899-ig Kis-Zellő, szlovákul Malé Zlievce, németül Klein-Zellowitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2001-ben 258 lakosából 241 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagykürtöstől 9 km-re délkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A mai község területén a történelem előtti időkben a kustanovici kultúra települése állt. Zellő település a 13. században keletkezett, 1248-ban említik először. Alsózellő 1307-ben bukkan fel először írott forrásban "Olsouzule" alakban, 1308-ban "Inferior Zele" néven említik. A nógrádi uradalomhoz tartozott, majd a 15-16. században a szécsényi uradalom része. 1554 és 1593 között török hódoltsági terület volt. A török háborúk következtében a 17. század első felében majdnem teljesen elpusztult, 1680 körül telepítették újra, területe ezután megoszlott a divényi és kékkői váruradalom között. 1828-ban 39 házában 508 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Zellő. Két tót faluk Nógrád Várm. földes Uraik az Esztergomi Érsekség, és Báró Prónay Uraság, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, Kis Zellő a’ Nagynak filiája; határbéli földgyeik középszerűek." [1]
Fényes Elek szerint "Kis-Zellő, Nógrád m. tót-magyar f. 46 katholik., 449 evang. lak. Ékesitik ezen helységet az evang. tornyos templom, és a számos igen szép urasági épületek. Földje, legelője igen jó, de fő gazdagsága szőlőhegyében áll. " [2]
1910-ben 326, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Evangélikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, a 17. században késő reneszánsz stílusban átépítették.
- Barokk kastélya 1709-ben épült.
- Két klasszicista kúriája van a 18. század végéről, a II. világháború után átépítették.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Községinfó
- Alsózellő Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Borovszky monográfia:NÓGRÁD VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.Írta Reiszig Ede dr. történetíró. Kiegészítette Vende Aladár szerkesztő
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
