Ősagárd
| Ősagárd | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Rétsági | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Agárdi András[1] | ||
| Irányítószám | 2610 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 325 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 29,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ősagárd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ősagárd
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
Ősagárd (szlovákul Agárd) falu Nógrád megye délnyugati részén, a Rétsági kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
A középkorban a királyi vadászatokon alkalmazott agarakat itt tenyésztették, az „ős-” jelzőt 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen.
[szerkesztés] Elhelyezkedés
Nógrád megye nyugati részén fekszik, a Naszály hegy lábánál. A terület arculatát a Naszály és a Cserhát dombjai határozzák meg.
A település könnyen megközelíthető a 2-es számú főút nőtincsi leágazásától alig 8 km-re, valamint igen jól megközelíthető még a Rád-Penc-Keszeg útvonalon is.
Budapesttől való távolsága 52 km, Vác városától 21 km valamint Rétság városától 15 km-re található.
[szerkesztés] Szomszédos települések
[szerkesztés] Története
A hely ősidőktől lakott, a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak.
A falu középkori település. A 15. század elején királyi birtok volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbála királynénak adományozta.
A 15. század végén Szanda várához tartozott.
A 16. században birtokperek folytak a településért, végül Szapolyai János nyerte el, aki 1526-ban Werbőczy Istvánnak adta.
A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.
[szerkesztés] Az evangélikus egyházközség
A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége a török hódoltság után Gömör és Hont vármegyékből érkező evangélikus vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első hiteles adata 1735-ből maradt ránk. Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József türelmi rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona.
A templomba belépő a mennyezeten az „Old le a te saruidat, mert a hely,amelyen állasz,szent föld.” bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve imádkozó Krisztust ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az orgonának a fémsípjait hadicélokra áldozták 1914-ben. Új orgonát az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky Aladár lelkész biztatására.
Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van. Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 312 kg-os, 1835-ből való. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten 1835.” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második világháború idején szintén,hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet 1928-ban. A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther Wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház.” A harangon a magyar címer ékeskedik.
[szerkesztés] Népcsoportok
2011-ben a település lakosságának 56%-a magyar, 42%-a szlovák, és 1%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
- Zsömle-barlang: a Násznép-barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle-barlang, ami egy kb. 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett.
- Násznép-barlang: A néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba. Régebben Sárkánylyuk barlangként is szerepelt. A Naszály meredek, észak-keleti oldalában található. Hatvan méter hosszú, négykupolás barlangtermében, 1912-ben ásatásokat végeztek, mert több környéken talált őskori edénylelet arra utalt, hogy a barlang egykoron ősember lakóhelyéül szolgált, azonban emberi leleteket, eszközöket nem találtak.
- A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik.
