Erdőtarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőtarcsa
Erdőtarcsa - Palace.jpg
A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
Erdőtarcsa címere
Erdőtarcsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Pásztói
Jogállás község
Polgármester Nagy Attiláné[1]
Irányítószám 2177
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 504 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 34,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőtarcsa  (Magyarország)
Erdőtarcsa
Erdőtarcsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″
Erdőtarcsa  (Nógrád megye)
Erdőtarcsa
Erdőtarcsa
Pozíció Nógrád megye térképén
Erdőtarcsa weboldala

Erdőtarcsa község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben. Erdő-Tartsa, régen Erdős-Tartsa erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a másik, tőle nem messze, Pest megyében lévő Tartsától.

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől mintegy 60 km-re található.

Területe 1507 ha, amiből 85 ha a belterület. A falu az Ilka-patak (Tarcsai-patak) völgyében fekszik; a patak forrása Kiar-puszta alatt fakad. A község közepén egy eliszaposodott melegforrás tör fel, aminek vize a téli hónapokban sem fagy be. A környék két legmagasabb pontja (Erdőtarcsa két oldalán) a Daróc-hegy és a Kopasz-hegy.

Természeti viszonyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Talaja közepesen kötött, mezőgazdasági művelésre kedvező.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A faluban szlovák kisebbségi önkormányzat is működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először egy 1404-ben kelt iratban említik: Zsigmond király az uralkodó pár szabójának, Pócsi Dénesnek adományozta. Egy ideig Báthory Istváné volt, majd 1528-ban Werbőczy István szerezte meg.

Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.

1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.

A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.

1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek:

Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható. A gyakorlatban a bejelentkezéshez megadott telefonszámon „előfizető nem kapcsolható”.

1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.

A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.

A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]