Purgly Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Purgly Emil
Született 1880. február 19.
Tompapuszta, magyar
Elhunyt 1964. május 13. (84 évesen)
Budapest, magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Széll Mária
Gyermekei Emília, Mária, Lajos, János
Szülei Purgly Lajos, Constantiny Berta
Foglalkozása politikus, főispán, miniszter
Iskolái Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia, Budapesti Egyetem
Kitüntetései I. osztályú Magyar Érdemkereszt

Vitéz jószáshelyi Purgly Emil Lajos Károly Benedek (Tompapuszta, 1880. február 19.Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, Purgly Magdolna kormányzóné unokatestvére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életébe is bekapcsolódott. Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1922-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd 1923-tól Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. 1925-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. 1932-ben Károlyi Gyula kormányában az Egységes Párt színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott Ausztriával és Németországgal is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként 1929 és 1944 között a Felsőház tagja.

Tevékenységeinek elismeréséül Horthy Miklós 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd 1932-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1903-ban feleségül vette dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ignác államtitkár leányát, Máriát (18811962), négy gyermekük született:

  • Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: szentmiklósi Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső
  • Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: nagysarlói Magyary-Kossa Péter (1888–1989)
  • Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: velikei és bessenyői Skublics Lívia (1918–1997)
  • János (1909–?); neje: lázi és berniczei báró Ghillány Theodóra (1919–?)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Ivády Béla
Magyarország földművelésügyi minisztere
1932. február 4.október 1.
Utódja:
Kállay Miklós