Országos Honvédelmi Bizottmány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Honvédelmi Bizottmány
(1848. október 2.1849. május 1.)
Időhossz7 hónap
KormányfőKossuth Lajos (elnökként)
ÁllamfőV. Ferdinánd, I. Ferenc József (magyar királyként)
Államformakirályság

PártokEllenzéki Párt, Békepárt
Előző kormány
Következő kormány
Batthyány-kormány
Szemere-kormány

Az Országos Honvédelmi Bizottmány (röviden Honvédelmi Bizottmány, vagy OHB), az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848. október 2. és 1849. április 14. között a magyarországi végrehajtó hatalom legfőbb testülete (kormánya) volt.

Története[szerkesztés]

A Batthyány-kormány lemondása – szeptember 11. – után az ország végrehajtó hatalom nélkül maradt. A Batthyány által alakított új kormány elismerését az uralkodó kezdetben halogatta, majd október 3-án végleg megtagadta.

Ezt a helyzetet a képviselőház – Kossuth Lajos javaslatára – úgy oldotta meg, hogy szeptember 16-án egy vele együtt hattagú bizottmány létrehozásáról szavazott, amelynek feladata a kormány ügyeit egyedül intéző Batthyány és a ház közötti közvetítés segítése volt.

Mészáros Lázár hadügyminiszter

Pázmándy Dénes javaslatára a bizottmányba október 1-jén beválasztottak két, akkor még hivatalban lévő minisztert is: Szemere Bertalant (belügy) és Mészáros Lázárt (hadügy). Ugyanezen a napon szavazta tagjai közé Somssich Pongrácot is az OHB, majd október 3-án, Batthyány lemondásának másnapján a liberális nemesség és a radikális baloldal átmeneti szövetségét kifejezendő szintén taggá választották a felsőház négy tagját: báró Perényi Zsigmondot, báró Jósika Miklóst, gróf Esterházy Mihályt és Pázmándy Dénest, a felsőház elnökét.

Batthyány másodszori lemondásával október 2-án az OHB tényleges kormányszervvé vált. Ezt megerősítendő, 1848. október 8-án az országgyűlés közleményt adott ki, mely szerint addig amíg a király által kinevezendő új kormány össze nem ül „mindazon hatalommal, mellyel az ország kormányának bírnia kell” az Országos Honvédelmi Bizottmányt ruházza fel. Mivel új kormány királyi jóváhagyására az adott viszonyok között nem volt remény, ezzel az Országos Honvédelmi Bizottmány a kormányt helyettesítő tartós intézménnyé vált.

A Honvédelmi Bizottmány elnöke számos kulcsfontosságú döntést terjesztett az országgyűlés elé. Kossuth ezzel az eljárással azt akarta bizonyítani, hogy a parlament hozza a döntéseket, s a Honvédelmi Bizottmány csupán végrehajtja azokat. A valóságban azonban csak olyan politikai döntések születhettek, amelyeket ő kezdeményezett a Honvédelmi Bizottmányra támaszkodva. Ez az államirányítási rendszer gyakorlatilag teljhatalmat biztosított Kossuth számára.

1848 novemberében Kossuth kísérletet tett az OHB formális kormánnyá való átalakítására, ám két kulcsfontosságú bizottmányi tag – Szemere és Nyáry – ellenállásán meghiúsult ezen törekvése. Annyi változás azonban bekövetkezett, hogy decembertől az egyes feladatköröket szétosztották a tagok között.

A Habsburg-ház trónfosztása és Kossuth kormányzó-elnökké választásával (1849. április 14.) az OHB működése véget ért. Ezek után nem volt jogi akadálya a Szemere-kormány megalakulásának (május 2.).

A bizottmány tagjai[szerkesztés]

Név a bekerülés dátuma addigi tisztségei párt
Kossuth Lajos (elnök) 1848. szeptember 16. pénzügyminiszter a Batthyány-kormányban
Ellenzéki Párt
Nyáry Pál (helyettes elnök) 1848. szeptember 16. képviselő, Pest megyei alispán
Ellenzéki Párt
Madarász László 1848. szeptember 16. képviselő, a rendőri és postai osztály vezetője
Ellenzéki Párt
Pálffy János 1848. szeptember 16. pénzügyi államtitkár, a képviselőház első alelnöke
Ellenzéki Párt
Patay József 1848. szeptember 16. országgyűlési képviselő
Ellenzéki Párt
Sembery Imre 1848. szeptember 16. országgyűlési képviselő
Ellenzéki Párt
Szemere Bertalan 1848. október 1. belügyminiszter a Batthyány-kormányban
Ellenzéki Párt
Mészáros Lázár 1848. október 1. hadügyminiszter a Batthyány-kormányban
Békepárt
Somssich Pongrác 1848. október 1. országgyűlési képviselő
Ellenzéki Párt
Perényi Zsigmond 1848. október 3. felsőházi tag
Ellenzéki Párt
Jósika Miklós 1848. október 3. felsőházi tag
Ellenzéki Párt
Esterházy Mihály 1848. október 3. felsőházi tag
Ellenzéki Párt
Pázmándy Dénes 1848. október 3. felsőházi tag
Ellenzéki Párt
Pulszky Ferenc 1848. november 29. előtt pénzügyi államtitkár, király személye körüli minisztérium államtitkára
Ellenzéki Párt

A testület működésébe Kossuth javaslatára bevontak több államtitkárt is, ők azonban nem lettek az OHB tagjai.

Név a bevonás dátuma akkori tisztsége párt
Kemény Dénes 1848. október 3. a Belügyminisztérium államtitkára
Ellenzéki Párt
Zoltán János 1848. október 4. a Belügyminisztérium államtitkára
Ellenzéki Párt
Szász Károly 1848. október 5. a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium államtitkára
Ellenzéki Párt

Források és szakirodalom[szerkesztés]