Csizmadia Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csizmadia Sándor
Csizmadia-secretario-estado-agricultura-hungría--outlawsdiary02tormuoft.png
Csizmadia Sándor 1919-ben
Születési neve Csizmadia Sándor
Született 1871. március 10.
Vásárhelykutas
Elhunyt 1929. március 3. (57 évesen)
Mátyásföld
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, újságíró, politikus

Csizmadia Sándor (Vásárhelykutas, 1871. március 10.Mátyásföld, 1929. március 3.) magyar költő, újságíró, politikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Csizmadia István és Takács Zsófia voltak.[1] Négy elemit végzett, napszámos és cseléd volt. 1894-ben Orosházán a szocialista párt vezetője lett. Később Budapesten a Földmívelők Lapját, majd a Világszabadságot szerkesztette. A Népszavában közölt cikkei miatt többször bebörtönözték. 1918-ban a Károlyi Mihály-kormány földművelésügyi államtitkára lett. 1919-ben népbiztos, de szembekerült a proletárdiktatúra vezetőivel. Még 1919-ben publikált a Váradi Hétben és megalapította a Nemzeti Munkáspártot, 1921-ben Igazság címmel pedig lapot indított. A politikai életből később fokozatosan kiszorult, elzüllött, öngyilkos lett.

Az első magyar szocialista költő, aki verseiben a proletár-forradalmat hirdette. Hevesen ellenezte, hogy a Népszava a "polgári" Adytól verseket közöljön.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Munkásdalok és versek (1896)
  • A földművelő-munkásság helyzete és feladata (1896)
  • Proletár költemények (1897)
  • Küzdelem (Újabb versek 1903)
  • Mit akarunk? (1903)
  • Hajnalban (1905)
  • Munkás emberek (elbeszélések, 1905)
  • Fogházi levelek (1906)
  • A feketék (1908)
  • A nagy magyar parasztforradalom (1914)
  • Válogatott költeményei (1919)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1987.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László.
  • Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1973.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.