Csizmadia Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csizmadia Sándor
Csizmadia Sándor 1919-ben
Csizmadia Sándor 1919-ben
Születési neve Csizmadia Sándor
Született 1871. március 10.
Vásárhelykutas
Elhunyt 1929. március 3. (57 évesen)
Mátyásföld
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, újságíró, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csizmadia Sándor témájú médiaállományokat.

Csizmadia Sándor (Vásárhelykutas, 1871. március 10.Mátyásföld, 1929. március 3.) magyar költő, újságíró, politikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Csizmadia István és Takács Zsófia voltak.[1] Négy elemit végzett, napszámos és cseléd volt. 1894-ben Orosházán a szocialista párt vezetője lett. Később Budapesten a Földmívelők Lapját, majd a Világszabadságot szerkesztette. A Népszavában közölt cikkei miatt többször bebörtönözték. 1918-ban a Károlyi Mihály-kormány földművelésügyi államtitkára lett. 1919-ben népbiztos, de szembekerült a proletárdiktatúra vezetőivel. Még 1919-ben publikált a Váradi Hétben és megalapította a Nemzeti Munkáspártot, 1921-ben Igazság címmel pedig lapot indított. A politikai életből később fokozatosan kiszorult, elzüllött, öngyilkos lett.

Az első magyar szocialista költő, aki verseiben a proletár-forradalmat hirdette. Hevesen ellenezte, hogy a Népszava a "polgári" Adytól verseket közöljön.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Munkásdalok és versek (1896)
  • A földművelő-munkásság helyzete és feladata (1896)
  • Proletár költemények (1897)
  • Küzdelem (Újabb versek 1903)
  • Mit akarunk? (1903)
  • Hajnalban (1905)
  • Munkás emberek (elbeszélések, 1905)
  • Fogházi levelek (1906)
  • A feketék (1908)
  • A nagy magyar parasztforradalom (1914)
  • Válogatott költeményei (1919)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1987.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László.
  • Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1973.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.