Festetics Andor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Festetics Andor
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1894. július 16. – 1895. november 2.
ElődFejérváry Géza
UtódDarányi Ignác

Született1843. január 17.
Pest
Elhunyt1930. augusztus 16. (87 évesen)
Böhönye
PártSzabadelvű Párt

GyermekeiFestetics Sándor
Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics Andor témájú médiaállományokat.

Tolnai gróf Festetics Andor Antal Ágoston (Pest, 1843. január 17.Böhönye, 1930. augusztus 16.) politikus, földművelésügyi miniszter, nagybirtokos.

Élete[szerkesztés]

A gróf tolnai Festetics család sarja.[1] Apja gróf tolnai Festetics Ágoston (18051882) császári és királyi kamarás, földbirtokos,[2] anyja, gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Adél (18071870), csillagkeresztes és palotahölgy.[3] Az igen jómódú köznemesi tolnai Festetics Ágoston, valamint fivérei Festetics Dénes és Sámuel 1874. április 23-án Ferenc József magyar királytól grófi cimet szerzett.[4] Az Apai nagyszülei nemes tolnai Festetics Antal (17641853), császári és királyi kamarás, földbirtokos,[5] és báró miháldi Splényi Amália (17831847) voltak. Az anyai nagyszülei gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Énok (17791814), császári és királyi kamarás, földbirtokos és gróf buzini Keglevich Terézia voltak.[6] Festetics Andor grófnak a leánytestvére, gróf Festetics Karolin (18381919), akinek a férje, gróf szapári, muraszombati és széchyszigeti Szapáry Gyula (18321905), a Magyar Királyság miniszterelnöke 1890 és 1892 között, valamint fivére, gróf Festetics Pál (18411924), hitbizományi birtokos, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főkamarásmester.

Festetics Andor gróf jogot tanult, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye aljegyzője volt. Később Vas vármegyei birtokán gazdálkodott. A Szabadelvű Párt programjával Felsőőr országgyűlési képviselője 1892 és 1896 között, 1896-ban csak képviselőjelölt volt. 1897-től 1902-ig a főrendiház tagjaként tevékenykedett. Az Wekerle- és a Bánffy-kormány földművelésügyi minisztere (1894. július 16. – 1895. november 2.) volt. A Szombathelyhez közeli szelestei kastély építtetését 1855-ben a szentgyörgyi Horváth Ádám kezdte el, angol-gót stílusban, de az építkezést végül gróf Festetich Andor fejeztette be. 1872-től birtokolta az épület és a hozzá tartozó földterületet. Festetich Arnold nevéhez fűződik a csodálatos arborétum kialakítása is, melyben több mint 500 féle növény különlegességet gyűjtött össze, és kialakította a kastélyt övező teraszokat. Amikor menekülnie kellett - a falu lakói annyira szerették, hogy - saját lovásza fogadta be, bujtatta. 1930. augusztus 16-án ott halt meg a Szeleste közelében lévő lovász-tanyán.

Családja[szerkesztés]

Feleségül vette Gyülevízen 1870. október 1-jén gróf verőczei Pejacsevich Magdolna "Lenke" (Bécs, 1851. április 24.Böhönye, 1936. november 20.) kisasszonyt, akinek a szülei gróf Pejacsevich Márk (18181890), földbirtokos és gróf bethleni Bethlen Hermina (18281911) voltak.[7][8] A menyasszony apai nagyszülei gróf verőczei Pejacsevich János (17651821), földbirtokos, és daruvári Jankovics Katalin (17851820) voltak. A menyasszony anyai nagyszülei gróf bethleni Bethlen Ádám (17891863), királyi kamarás, földbirtokos és gróf bethleni Bethlen Borbála (18001880) voltak. Az esküvői tanúk gróf Almásy György, királyi kamarás, báró Mesznil Viktor (18131892),[9] gróf Andrássy Gyula (18231890), a Magyar Királyság miniszterelnöke és gróf Festetics Dénes királyi kamarás voltak.[10] Festetics Andor gróf és Pejacsevich Lenke grófnő frigyéből két gyermek született:

Jegyzetek[szerkesztés]