Apc
| Apc | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Hatvani | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Bulcsu Elemér József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3032 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2597 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 126,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Apc
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Apc
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,79615°, k. h. 19,68984° | |||
Apc község Heves megyében, a Hatvani kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Zagyva folyó völgyében, annak bal partján, ártere mentén fekvő falu. Településszerkezete többutcás sorfalu. A legközelebbi város Lőrinci (9 km). A falu közeleben kisméretű tó található (Apci-tó vagy Széleskői-tó).
Megközelítése [szerkesztés]
Közúton elérhető a 21-es főútról mintegy 2 km-es letéréssel; vonattal a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon (Apc-Zagyvaszántó vasútállomás).
Története [szerkesztés]
Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt. Első írásos említése 1246-ból való (Opucz). A neve a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, bár valós alap nélküli legendák szerint az itt élő apácákról nevezték el. Apcz eredetileg a patai vagy másként: mátraújvári várszerkezethez tartozott. Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Opuz néven fordul elő.
A 15. században a husziták fészkelték be ide magukat. A helység temploma is ebből az időből való.
A 15. század végén mezőváros volt. Országos vásárait 1482-ben és 1484-ben is említették.
1447-ben és 1448-ban a Szántaiak, utóbb Cserőiek és 1469–1489 között Apczi Berczelek voltak itt birtokosok, majd 1480-ban a Radnóth család egyik tagja is Apczi előnévvel él.
1552 évi ősszeírás szerint 22 jobbágytelke volt, majd 1589-1590-ben Rákóczy Zsigmond egri várkapitány számadáskönyvei szerint az egri katonaság eltartására rendelt tizedet szolgáltatta be a várba.
1584-ben Vay Ádám, Balássy István, Darvas János és a Rádayak birtoka volt. 1693-ban gróf Koháry István 3, Vay László pedig két porta ura volt, 1741-ben pedig gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott.
A 19. század-ban több birtokosa is volt; a herczeg Grassalkovich, gróf Teleki Józsefné és báró Podmaniczky Lászlóné bírtoka, majd Grassalkovich-birtok utóbb a báró Sina család, azután Kiss Miklós, majd az Almássyak kezébe került. Az Almássyaktól 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolta meg, a ki itt 1876-ban kastélyt építtetett, melyet utána hasonnevű fia örökölt.
1910-ben 2287 lakosából 2273 magyar volt. Ebből 2081 római katolikus, 29 evangélikus, 159 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom (15. századból, gótikus stílusú, 1775-ben barokk stílusban átépítve)A templom régi kőfallal volt körülvéve.
A Somlyóhegyen még az 1800-as évek közepén is kápolna állt.
- Borászat
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
