Hevesaranyos
| Hevesaranyos | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Bélapátfalvai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dorkó Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 3322 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 632 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hevesaranyos
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Hevesaranyos
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,012°, k. h. 20,235° | |||
| Hevesaranyos weboldala | |||
Hevesaranyos község Heves megye Bélapátfalvai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Heves megyében,a Mátra és a Bükk határán, az Ózd-Egercsehi medencében, Egertől északnyugati irányban 20 km-re fekvő település. Zsáktelepülés, szerkezete U alakú, közepén a Laskó patak nyugati ága, az Aranyos patak folyik keresztül.
Belterülete 153 ha, külterülete 1549 ha, lakossága alig több mint 600 fő. Hevesaranyos legnagyobb előnye: természeti szépsége. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része. A településen nincs jelentősebb szennyezésű ipari tevékenység, a közúti forgalom csekély.
Története[szerkesztés]
Nevét 1295-ben említették először terra Anaras névalakban. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, s ez a birtokjog 1945-ig fennállt. 1658 körül a helybeli jobbágyok szűkös határuk kiegészítése céljából bérbe vették a Bükkszenterzsébethez tartozó Pósváralja puszta határát Gagybátori László földbirtokostól.
1689-ben a lakók súlyos fuvarterhekre köteleztettek, s ezért a szolgabírótól való félelmükben elhagyták a falut és a környékbeli erdőkbe menekültek, azonban rövidesen újra benépesült a település, 1696-ban 6 jobbágy lakott a faluban.
1707-ben Rétety Ferenc egri várparancsnok foglalta el Pósváralját az aranyosiaktól, akiknek panaszára Rákóczi fejedelem eltiltotta Réteyt a birtokháborítástól.
A községhez tartozó Butaj-puszta neve 1295-ben fordult elő terra Buthey alakban. Lakóinak száma 1786-ban 419, 1860-ban 680 fő. 1945 után a falu főleg kelet felé, Butaj irányába terjeszkedett.
1950. október 22-én önálló tanácsot választottak Hevesaranyoson. A pétervásárai járáshoz tartozott, melynek megszűnésével 1966-ban az egri járáshoz csatolták.
1972-ben Bátor Községi Közös Tanács néven és székhellyel Bátor és Hevesaranyos társközségek lettek.
1984. január 1-jétől társközségével Eger városkörnyéki községe.
Az 1990-es választások után a község ismét önálló lett. Az 1994. évi választáson független polgármestert választottak a 7 tagú független testület élére. 1998-tól 3 fős Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu közepén álló egytornyos, késő barokk templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték. (1829-1832.) 1832-ben szentelték fel, kegyura az egri káptalan volt. A templom előtt álló keresztet Sipos Márton állította fel 1841-ben.
Az általános iskola falán I. és II. világháborús emléktábla méltatja az elesett hősök emlékét.
2001-ben a millennium jegyében emlékparkot avattak emlékoszloppal a templom előtti téren. Ezen alkalomra készült el a címer és a községzászló.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
