Both Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Both Béla
A tanú Both Béla II.JPG
Bástya elvtárs szerepében[1], a Tanúban
Életrajzi adatok
Született 1910. november 21.
Szerencs, Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt 2002. február 20. (91 évesen)
Pályafutása
Aktív évek 1932 – 2002
Híres szerepei Bástya elvtárs
A tanú
Te rongyos élet
Báthory Béla
Szomszédok
Díjai
Kiváló művész-díj
1971
Érdemes művész-díj
1962
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

Both Béla (Szerencs, 1910. november 21. – 2002. február 20.) magyar színész, rendező, a Madách Színház, később a Nemzeti Színház igazgatója. Közismertté mégis inkább filmszerepei (Bástya elvtárs a A tanú és a Te rongyos élet c. filmekben, illetve Báthory Béla, az idős magyar–történelem szakos tanár a Szomszédok c. tévésorozatban) tették, érdemes- és kiváló művész.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

1932-ben diplomázott színészetből a Színiakadémián. Az akadémiáról a miskolci színház szerződtette le, színésznek, rendezőnek, színházi titkárnak és könyvtárosnak egyszerre. Még a színiiskolában feleségül vette pályatársnőjét, Móricz Lilit, Móricz Zsigmond író kisebbik, színésznő lányát.

1934 és 1941 között a Nemzeti Színház rendezője, majd azt követően a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője lett. 1945 után rendezőként és színházvezetőként is tevékenykedett többek között a Magyar Színházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban is. 1945. január 6-án jelentkezett a Nemzeti Színházművészeti Tanácsba, ahová felvételt is nyert. A testület az Izabella téri Magyar Színházat „osztotta rá”, ahol egy tőke nélküli magánszínházba kezdett, de két év után abbahagyta és 1947–1949 között ismét a szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ezúttal azonban mint már igazgató. 1955-ben felkérték az Állami Faluszínház főrendezőjévé, melyet 1958-ban már a Madách Színházban látta el, aminek nem sokkal később igazgatója is lett. Igazgatása alatt – az 1960-as évek elején – a Madách Színház az ország legjobbja volt, színháztörténeti értékű előadásokat rendezett, mint például G.B. Shaw: Tanner John házassága, Shakespeare: Hamlet, Tennessee Williams: A vágy villamosa, John Milton: Elveszett paradicsom, de a második világháború után először az ő igazgatósága alatt mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című művét ismét, valamint szintén a nevéhez fűződik sok egyéb mellett egy új, tiszta hangú Bánk bán megrendezése és bemutatása is, a sikerdarabok mellett.

1964 és 1971 között a Nemzeti Színháznak is igazgatója volt, nyugdíjba is annak éléről ment 1971-ben.

Kilencvenedik születésnapján a Színházi Folyóirat hasábjain így köszöntötte őt Koltai Tamás: „Both Béla, a szenvedélyes színházi ember joggal somolyoghat a mai igazgatóínség láttán. Az előadások láttán pedig meg lehet a véleménye – ma is ott van minden premieren. Kivéve a Madách Színházban, az átépített budoár ünnepélyes megnyitójára ugyanis nem engedték be. Nem gyanítom a szokásos impertinenciát, inkább tapintatot látok a gesztusban. Nem akarták, hogy lássa, mi lett a színházából. Úgy is van, jobb ez így. Isten éltessen, Igazgató Úr!”

Életének 92. évében, 2002. február 20-án hunyt el, sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész: 5; rendező: 70 . [2]

[szerkesztés] Színpadi szerepei

  • Henrik Ibsen: A vadkacsa....Werle, nagykereskedő
  • Aljosin: Anna őfelsége....Doyen
  • Száraz György: II.Rákóczi Ferenc....Okolicsányi Pál
  • Kazán István: Férfikor
  • Kárpáthy Gyula: A perbefogott diák....Elnök

[szerkesztés] Rendezései

[szerkesztés] Filmjei

[szerkesztés] Játékfilmek

  • A tanú (1969)
  • Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
  • A hallhatatlan légiós (1970)
  • A legszebb férfikor (1971)
  • Emberrablás magyar módra (1972)
  • Pirx kalandjai (1973)
  • Fekete gyémántok I-II (1976)
  • Kojak Budapesten (1980)
  • Kabala (1982)
  • Te rongyos élet (1983)
  • Első kétszáz évem (1985)
  • Csók anyu! (1986)
  • Az utolsó kézirat (1987)
  • Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája I-II. (1988)
  • Túsztörténet (1989)
  • Megint tanú (1994)

[szerkesztés] Tévéfilmek

Színészként

Rendezőként

  • Hókirálynő (1964)
  • A szerelem ára (1967)

Szinkron

  • A tavasz 17 pillanata (1974) (TV sorozat) beszélő

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ A tanú című film rendezői kommentárjában, Bacsó Péter tehetségtelen színészként jellemezte Both Bélát. Ennek ellenére, a művész -közel a hatvanhoz- Bacsótól kapta első filmszerepét. Both Béla Bástya elvtársa fogalommá, az ötvenes évek szimbólumává, kortörténeti alakjává kristályosodott az elmúlt közel, fél évszázadban.
  2. ↑ 2011. április 26.-i lekérdezés

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] További információk

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Both_B%C3%A9la&oldid=11332647”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök