Gatály
| Gatály (Hatalov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1278 |
| Polgármester | Vladimír Kováč |
| Irányítószám | 072 16 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 769 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Terület | 8,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 39′ 36″, k. h. 21° 53′ 15″ | |
| é. sz. 48° 39′ 36″, k. h. 21° 53′ 15″ | |
| Gatály weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gatály (szlovákul Hatalov) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 769 lakosából 660 szlovák és 97 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 11 km-re délre fekszik.
Története [szerkesztés]
1278-ban Gothala alakban említik először. A településnek egykor vára is volt, amelynek azonban már nyoma sincs. Lakói főként mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A községnek egykor gőzmalma és pálinkafőzdéje volt.
Vályi András szerint "GATÁLY. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Dubrokához egy fertály, Kis Csébhez is egy fertály órányira, térséges határja három nyomásbéli, buzát, zabot, árpát, és tengerit terem, erdõje vagyon, szõleje nints, piatza Nagy Mihályon. " [2]
Fényes Elek szerint "Gatály, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, N. Cseb fil. 353 romai, 300 gör. kath., 6 evang., 29 ref., 37 zsidó lak., 647 hold szántófölddel. F. u. gr. Schmidegg, Ujlaki, Bégányi, Boronkay, Viczmándy. Ut. p. N. Mihály." [3]
1910-ben 751, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
2001-ben 769 lakosából 745 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1971-ben épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||

