Roskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roskóc (Roškovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Mezőlaborci
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1478
Polgármester Milan Čeremeta
Irányítószám 067 02
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 194 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 357 m
Terület 12,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Roskóc (Szlovákia)
Roskóc
Roskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 21° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 21° 50′ 50″
Roskóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Roskóc, (szlovákul: Roškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. 2011-ben 194 lakosából 114 szlovák és 75 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőlaborctól 7 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1478-ban "Roskocz" alakban említik először. A 16. század közepén 4 portája volt. 1715-ben 13 volt a házak száma. 1787-ben 50 házában 316 lakos élt, földesura a Kéry család volt. 1828-ban 34 háza és 267 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "ROSKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kéry Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik d. Szukóhoz 1 1/2, é. Bisztrához fél órányira; egyéb minéműségei hasonlók Havaj helységéhez. " [2]

Fényes Elek szerint "Roskócz, orosz falu, Zemplén vmegyében: 8 romai, 260 g. kath., 4 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. – 1106 hold szántófölddel. F. u. Kéry, Szirmay. Ut. p. N.-Mihály. " [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Roskócz, ruthén kisközség 44 házzal és 285 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Kéryek és Szirmayak voltak a földesurai. Most Wollmann Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1766-ban épült." [4]

1910-ben 298, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Az első világháborúban a falu súlyos károkat szenvedett.

2001-ben 237 lakosából 184 szlovák és 48 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög katolikus temploma 1766-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]