Mátyócvajkóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1338 vagy 1427
Polgármester Lýdia Capová
Irányítószám 079 01
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 626 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mátyócvajkóc  (Szlovákia)
Mátyócvajkóc
Mátyócvajkóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 22° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 22° 08′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mátyócvajkóc (szlovákul Maťovské Vojkovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Mátyóc és Vajkóc települések egyesítése. 2011-ben 626 lakosából 522 magyar és 57 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykapostól 5 km-re keletre az ukrán határ mellett fekszik. Beépített területe 13 ha, szántóföldekkel, rétekkel együtt kb. 510 ha. Szomszédja, Vajkóc község beépített területe 5 ha, szántóföldekkel, rétekkel együtt kb. 485 ha. A két község közvetlenül egymással kelet–nyugat irányban határos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mátyóc neve eredetileg Porchal (1279), majd Matyuch-Porchal (Zigeth). [1] Mai nevén 1427-ben említik először. A falu az ungvári vár uradalmához tartozott. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, imaház és paplak épült. Ezeket később az ellenreformáció hatására lerombolták.

Vajkóc 1338-ban bukkan fel az írott forrásokban Weychkocsh alakban. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, első református temploma a 18. században épült. A mait 1879 és 1882 között építették.

Vályi András szerint "MATYÓCZ. Matyovec. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Orosz Uraság, lakosai többfélék, fekszik Doboruskához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van." [2] "VAJKÓCZ. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobruskához közel, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek." [2]

Fényes Elek szerint "Mátyócz, magyar-orosz falu, Ungh vármegyében, Dobó-Ruszkához egy órányira, 256 r., 131 g. kath., 12 evang., 100 ref., 23 zsidó lak. F. u. Orosz, Berzeviczy stb." [3] "Vajkócz, Ungh v. magyar falu, Dobó-Ruszkához 1 órányira: 131 romai, 56 g. kath., 186 ref., 21 zsidó lak., ref. templommal. F. u. Mokcsay, Berczik, Babinszky, Kereskényi s m. Ut. p. Ungvár." [3]

1910-ben Mátyócnak 523, Vajkócnak 259, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

2001-ben 587 lakosából 503 magyar és 67 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma Szent István király tiszteletére van szentelve.
  • Vajkóc református templomát 1879 és 1882 között építették.

A mátyóci görög katolikus templomot 1911-ben szentelték fel, búcsúja augusztus 15-én, Szűz Mária napján van. A templom előtt négy hatalmas gesztenyefa áll. Nemrég volt restaurálva, új tornyot kapott és ki is színezték.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]