Mátyócvajkóc
| Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1338 vagy 1427 |
| Polgármester | Lýdia Capová |
| Irányítószám | 079 01 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 626 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mátyócvajkóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 22° 08′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mátyócvajkóc (szlovákul Maťovské Vojkovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Mátyóc és Vajkóc települések egyesítése. 2011-ben 626 lakosából 522 magyar és 57 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykapostól 5 km-re keletre az ukrán határ mellett fekszik. Beépített területe 13 ha, szántóföldekkel, rétekkel együtt kb. 510 ha. Szomszédja, Vajkóc község beépített területe 5 ha, szántóföldekkel, rétekkel együtt kb. 485 ha. A két község közvetlenül egymással kelet–nyugat irányban határos.
Története [szerkesztés]
Mátyóc neve eredetileg Porchal (1279), majd Matyuch-Porchal (Zigeth). [1] Mai nevén 1427-ben említik először. A falu az ungvári vár uradalmához tartozott. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, imaház és paplak épült. Ezeket később az ellenreformáció hatására lerombolták.
Vajkóc 1338-ban bukkan fel az írott forrásokban Weychkocsh alakban. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, első református temploma a 18. században épült. A mait 1879 és 1882 között építették.
Vályi András szerint "MATYÓCZ. Matyovec. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Orosz Uraság, lakosai többfélék, fekszik Doboruskához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van." [2] "VAJKÓCZ. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobruskához közel, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek." [2]
Fényes Elek szerint "Mátyócz, magyar-orosz falu, Ungh vármegyében, Dobó-Ruszkához egy órányira, 256 r., 131 g. kath., 12 evang., 100 ref., 23 zsidó lak. F. u. Orosz, Berzeviczy stb." [3] "Vajkócz, Ungh v. magyar falu, Dobó-Ruszkához 1 órányira: 131 romai, 56 g. kath., 186 ref., 21 zsidó lak., ref. templommal. F. u. Mokcsay, Berczik, Babinszky, Kereskényi s m. Ut. p. Ungvár." [3]
1910-ben Mátyócnak 523, Vajkócnak 259, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
2001-ben 587 lakosából 503 magyar és 67 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma Szent István király tiszteletére van szentelve.
- Vajkóc református templomát 1879 és 1882 között építették.
A mátyóci görög katolikus templomot 1911-ben szentelték fel, búcsúja augusztus 15-én, Szűz Mária napján van. A templom előtt négy hatalmas gesztenyefa áll. Nemrég volt restaurálva, új tornyot kapott és ki is színezték.
Híres emberek [szerkesztés]
- Mátyócon született 1841. augusztus 10-én Banovits Kajetán mérnök, a Közlekedési Múzeum megszervezője és első igazgatója.
- Mátyócon született 1908. szeptember 19-én Árvay György gyógyszerész, méhész, a méhpempő gyógyászati jelentőségének felismerője.
- Vajkócon született 1892. január 16-án Gortvay György higiénikus, orvostörténész, az orvostudományok kandidátusa.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
