Pazdics
| Pazdics (Pozdišovce) | |||
 |
|||
| Evangélikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1315 | ||
| Polgármester | Ján Čižmárik | ||
| Irányítószám | 072 01 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1260 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120 m | ||
| Terület | 18,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pazdics
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 51′ 20″ | |||
| Pazdics weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pazdics (szlovákul Pozdišovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 1260 lakosából 1121 szlovák és 89 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagymihálytól 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
Pazdics várát 1345-től említik, amikor a Mikcsfieké volt. 1398-ban a koronára szállt, majd 1403-ban csebi Veres Miklós és Kelecsényi Mátyás kapták adományul. Valószínűleg helyére épült 1648-ban Szirmay István kastélya.
Vályi András szerint "PAZDICS. Pazdicsovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és ó hitüek, fekszik Vásárhelyhez, és Motsárhoz is 2/7 órányira, az országútban, ’s az Uraságnak kastéllyával ékesíttetik; határja 2 nyomásbéli, melly búzát, gabonát, zabot, árpát, tengerit is terem, erdõje vagyon, szõleje nints, tserép edényeknek való agyaggal bõvelkedik, és legelõvel, piatzok Nagy Mihályon 3/4 órányira." [2]
1910-ben 1219, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
2001-ben 1221 lakosából 1200 szlovák volt.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus templom gótikus szentéllyel.
- Az 1648-ban épített Szirmay-kastély, melyet 1890-ben újítottak fel. Egykor kerámiagyár működött benne.
- Malom a 19. század első harmadából.
- 1698 és 1701 között épült kúria, ma az önkormányzat székhelye.
- A falu régi fazekasságáról, népviseletéről híres.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
|
|||||||
