Ladomér (település)
| Ladomér (Ladomirov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Anna Berezňaninová |
| Irányítószám | 067 71 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 313 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 308 m |
| Terület | 15,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ladomér
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ladomér, (szlovákul Ladomirov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 313 lakosából 206 szlovák és 61 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szinnától 19 km-re délkeletre a Luh patak partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1567-ben említik először.
Vályi András szerint " LADOMÉR. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Vladár Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. ny. Kolonicza, n. k. Mihajlóhoz is 1/2 órányira. Hegyes, kavitsos, sovány 481agyagos földgye két nyomásbéli, zabot leg inkább, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán." [2]
Fényes Elek szerint "Ladomér, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 8 r., 430 g. kath., 14 zsidó lak. Görög paroch. templom. 692 hold szántóföld. Erdő. F. u. Vladár." [3]
1910-ben 471, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
2001-ben 376 lakosából 321 szlovák és 45 ruszin volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A falu görög katolikus fatemplomáról nevezetes.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész. 1864-ben itt született Hodinka Antal, történész, a magyarországi ruszinok világhírű kutatója.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
