Adler Károly (építész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Adler Károly (egyértelműsítő lap).
Adler Károly
Portréja a Vasárnapi Ujság 1893. évi 26. számából.
Portréja a Vasárnapi Ujság 1893. évi 26. számából.
SzületettAdler Károly Ignác
1849. augusztus 18.
Pest
Elhunyt1905. október 16. (56 évesen)
Miskolc
Nemzetiségemagyar
HázastársaPietsch Mária
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Adler Károly, később Adorján Károly (Pest, 1849. augusztus 18. [keresztelés dátuma][1] – Miskolc, 1905. október 16.[2]) építész, Miskolc városi főmérnöke, több ismert miskolci épület tervezője.

Életútja[szerkesztés]

Pesten született Adler Károly gőzmalomtulajdonos és Krausz Alojzia fiaként. Felsőfokú tanulmányait Budán, a Királyi József Műegyetemen végezte. 1872-ben végzett, és ezután először az Andrássy úti mérnöki hivatalban, majd a központi Fővárosi Mérnöki Hivatalban dolgozott. 1880-ban, sikerrel pályázta meg Miskolc főmérnöki állását. A hatalmas károkat okozó nagy miskolci árvíz csak két éve történt, ezért elkerülhetetlen volt a Szinva szabályozása. Ezt 1881-ben az ő tervei és felügyelete mellett végezték el. 1884-ben felmérte települést, és elkészítette Miskolc térképét. Számos középületet tervezett a város számára, például az Erzsébet Közkórház épületegyüttesét, az Erzsébet fürdőt, a Korona szállót, a városi közvágóhidat, a Rudolf laktanyát, a református gimnáziumot. Más városok számára is tervezett laktanyákat: „a fehérvári, losonci, marosvásárhelyi, munkácsi katona laktanyák … tervezetét készíté”.[3] 1894-ben Lippay Bélával együtt elkészítette az árvíz utáni első városrendezési tervet. Az 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre megjelentetett kiadványában összefoglalta addigi munkásságát, megvalósult középületeinek alap- és homlokzati rajzaival.

1896 után már nem tervezett középületet, de magánépületeket igen, azonban erről maga nem készített kimutatást, egyéb forrás sem ismert róluk. Családjával a Kazinczy utca 16. (1902-től 18.) szám alatti, 1884-ben tervezett házában élt. Adler 1903-ban Adorjánra magyarosította a nevét.

1897-ben megpályázta Debrecen főmérnöki állását. Nem nyerte el, de a pályázatról nem maradtak fenn adatok. 1904-ben – Miskolc általános városrendezési terve körüli viták és bonyodalmak miatt – kérte nyugdíjazását. A város ezt a kérést teljesítette, utóda Szűcs Sándor lett. Adler ezután 1905-ben „műépítési és építési vállalkozói ipar gyakorlására” irodát nyitott, ám még abban az évben elhunyt. Temetése „rendkívül nagy részvét mellett”[3] zajlott a mindszenti katolikus temetőben. Felesége Pietsch Mária volt.

Miskolcon 1992 óta utca viseli a nevét.

Általa tervezett épületek[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Emlékirat Miskolcz város szabályozása tárgyában. Társszerző: Lippay Béla. Miskolc, 1894
  • Miskolcz város középületei (1881–1896). Miskolc, 1896

Galéria[szerkesztés]

  • Miskolc város térképe (Adler, 1884)
    Miskolc város térképe (Adler, 1884)
  • A Rudolf gyalogsági laktanya korabeli képeslapon
    A Rudolf gyalogsági laktanya korabeli képeslapon
  • A Búza téri vásárcsarnok
    A Búza téri vásárcsarnok
  • Az Erzsébet fürdő
    Az Erzsébet fürdő
  • Az Erzsébet fürdő homlokzati rajza (Adler, 1896)
    Az Erzsébet fürdő homlokzati rajza (Adler, 1896)
  • A Korona szálló homlokzati rajza (Adler, 1896)
    A Korona szálló homlokzati rajza (Adler, 1896)
  • Az egykori Erzsébet Közkórház bejárata és igazgatósági épülete
    Az egykori Erzsébet Közkórház bejárata és igazgatósági épülete
  • Erzsébet tér–Széchenyi utca saroképület
    Erzsébet tér–Széchenyi utca saroképület
  • A Lévay József Református Gimnázium éjjel
    A Lévay József Református Gimnázium éjjel

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adler_Károly_(építész)&oldid=26943877”