Kárpáti György (vízilabdázó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kárpáti György
Kárpáti György.jpg
Kárpáti György szobra az FTC olimpiai bajnokainak sétányán
Személyes adatok
Születési dátum 1935június 23. (79 éves)
Születési hely Budapest, Magyarország
Becenév Gyurika
Klubok
Időszak Klub
1945–1969 Magyarország Ferencváros
Válogatottság
1952–1969 Magyarország Magyarország 162
Edzőség
Év Liga Csapat
?–1980 Magyarország segédedző
1984–1986 Ausztrália  
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vízilabda
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
vízilabda
arany
1956, Melbourne
vízilabda
bronz
1960, Róma
vízilabda
arany
1964, Tokió
vízilabda
Európa-bajnokság
arany
1954, Torino
arany
1958, Budapest
arany
1962, Lipcse
Universiade
ezüst
1957, Párizs
bronz
1961, Szófia
arany
1963, Porto Allegre
Magyar bajnokság
ezüst
1955
arany
1956
ezüst
1960
ezüst
1961
arany
1962
arany
1963
ezüst
1964
arany
1965
ezüst
1966
bronz
1967
arany
1968
ezüst
1969
Úszás
Universiade
bronz
1961, Szófia
4 × 100 m gyors
ezüst
1963, Porto Allegre
4 × 100 m gyors
Magyar bajnokság
arany
1956
4 × 200 m gyors
bronz
1956
100 m gyors
arany
1958
4 × 200 m gyors
arany
1959
4 × 100 m gyors
bronz
1959
100 m gyors
arany
1960
4 × 200 m gyors

Kárpáti György (Budapest, 1935. június 23. –) háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. Minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. 1988-ig a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok. A Nemzet Sportolója.

Játékos-pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945-ben kezdett el úszni a Ferencvárosi TC csapatában, majd az úszás mellett elkezdett vízilabdázni, bár úszásban többször is volt országos bajnok, leragadt a vízilabdánál, ahol az azóta Budapesti Kinizsinek hívott FTC egyik meghatározó játékosa lett. 1952-ben, tizenhét évesen hívták be először a válogatottba, ugyanebben az évben olimpiai aranyat szerzett, a csapat legfiatalabb tagja volt. 1954-en szerezte meg első Európa-bajnoki aranyát, majd a legendás melbourne-i vízilabdatornán sikerült újra olimpiai aranyat szereznie. 1958-ban újra Európa-bajnok. Az 1960-as római olimpián a csapat bronzérmet szerzett, 1962-viszont megszerzi harmadik kontinens-bajnoksági győzelmét. Az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét. Ez 2008-ig egyedül Gyarmati Dezsőnek sikerült még. 1969-ben vonult vissza az aktív vízilabdázástól. 162-szer szerepelt a magyar válogatott színeiben és ötszörös magyar bajnok volt a Fradival vízilabdában.

Játékstílusára jellemző volt a gyorsaság, a robbanékonyság és a kiváló helyzetfelismerés.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edzői pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatottnál, akivel az 1976-os montréali olimpián edzőként is aranyat szerzett. 1980-ig viselte a posztot. A 80-as években néhány évig Ausztráliában trénerkedett.

Sportvezetőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. 1989-ben a MOB (1992-ig) valamint a Magyar Vízilabda Szövetség (újraválasztva: 1996) elnökségitagjának választották. 1990-ben a Ferencváros elnökségébe került be.

Sporton kívüli pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktív játék mellett járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget. Pályafutását több könyvben dolgozta fel.

Az 1956-os olimpián aranyérmet szerző Zádor Ervin az ötven év alatt mindössze egyszer tért haza Magyarországra, a 2006. szeptemberi parlamenti fogadásra mindenki várta, de nem jött. Társa, Kárpáti György szerint levélben indokolt: amíg Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, addig nem jön. A levélről kiderült, Kárpáti írta Zádor tudta nélkül. Noha Kárpáti szerint ő Zádor gondolatait fogalmazta bele,[1] Zádor úgy nyilatkozott, azt sem tudja, ki Magyarország miniszterelnöke, majd a csapattárs, Gyarmati Dezső is elképzelhetetlennek nevezte Zádor ilyen megjegyzését.[2]

2008 októberében olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint Kárpáti 1962 és 1987 között III/III-as ügynökként jelentéseket írt csapattársairól.[3] Kárpáti ezen állításokat tagadta.[4] Kárpáti György két egykori csapattársa kételkedik az ügynökvádban.[5] Demszky Gábor emiatt nyilatkozatban kérte fel, hogy a 2008 szeptemberében neki megítélt Budapest díszpolgára díjat ne vegye át, s ő ezek után nem is kívánja átvenni a főpolgármestertől.[6] 2009-ben pert nyert a hírt nyilvánosságra hozó médiummal szemben. Végül 2010. december 1-jén vette át a díszpolgári címet.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, második házasságában él, első feleségétől egy lánya és egy fiúgyermeke született.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Peterdi Pál, Jeney László, Kárpáti György. Melbourne - Miami - Margitsziget : két olimpiai bajnok élményei. Budapest: Sport kiadó (1957) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Kint vagyok a vízből. Budapest: Sport kiadó (1966) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Itt állok megfürödve. ISBN 9635001126 (1981) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Medencék, gólok, pofonok : Helsinkitől Moszkváig. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat. ISBN 9632535901 (1982) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Cini és a többiek. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat. ISBN 9632536061 (1985) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Három testőr Ausztráliában. Budapest: Ifjúsági Lapkiadó. ISBN 9634228720 (1988) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Mennyei lábtengó (és más hazugságok). Budapest: Puskás Marketing Tanácsadó Kft.. ISBN 9630475146 (1997) 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]