Bolvári Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolvári Antal
Az 1956-os melbourne-i olimpia aranyérmes vízilabdacsapatának 2004-ben még élő tagjai a Magyar Örökség díj átvételekor: Jeney László, Markovits Kálmán, Kárpáti György, Bolvári Antal, Gyarmati Dezső
Az 1956-os melbourne-i olimpia aranyérmes vízilabdacsapatának 2004-ben még élő tagjai a Magyar Örökség díj átvételekor: Jeney László, Markovits Kálmán, Kárpáti György, Bolvári Antal, Gyarmati Dezső
Személyes adatok
Születési dátum 1932. május 6.
Születési helyKaposvár, Magyarország
Halálozási dátum 2019. január 8.(86 évesen)[1]
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Becenév Toncsi
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1952–1956Magyarország Bp. Honvéd
1962–1963Magyarország Vasas SC
1963–1964Magyarország Bp. Spartacus
1964–1969Magyarország Ferencváros
Válogatottság
1952–1956Magyarország Magyarország
Edzőség
ÉvLigaCsapat
1970–1978 Bp. Spartacus
1979–1982 Bp. Honvéd
1983–1992 Bp. Spartacus
1971–1981 Magyarország junior
1981– Magyarország (edző)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolvári Antal témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vízilabda
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
vízilabda
arany
1956, Melbourne
vízilabda
Európa-bajnokság
arany
1954, Torino
Főiskolás világbajnokság
arany
1951, Berlin
Magyar bajnokság
bronz
1954
bronz
1955
ezüst
1964
arany
1965
ezüst
1966
bronz
1967
arany
1968
Úszás
Főiskolás világbajnokság
ezüst
1951, Berlin
200 m hát
ezüst
1951, Berlin
400 m hát
Magyar bajnokság
ezüst
1951
200 m hát
ezüst
1951
200 m pillangó
bronz
1952
100 m hát
ezüst
1952
200 m hát
arany
1952
vegyesváltó
bronz
1954
4 × 200 m gyors

Bolvári Antal (Kaposvár, 1932. május 6.Budapest, 2019. január 8.) olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1945-től úszott a Neményi Papírgyárban, 1948-tól 1951-ig a Budapest Lokomotívban. 19 éves korától 1956-ig vízilabdázott a Budapesti Honvédban. Az olimpiáról hazatért, de menyasszonya után visszautazott. Ausztráliában Perthben és Melbourne-ben játszott, de 1961-ben hazatért.[2] 1962-től a Budapesti Vasasban, 1963-tól a Spartacusban, 1964-től az FTC-ben játszott. 1969-ben fejezte be az aktív sportolást.

Sporteredményei[szerkesztés]

  • kétszeres olimpiai bajnok (1952, 1956)
  • Európa-bajnok (1954)

Rekordjai[szerkesztés]

100 m hát[szerkesztés]

  • 1:11,0 (1950., Budapest) ifjúsági országos csúcs

200 m hát[szerkesztés]

  • 2:35,0 (1950., Budapest) ifjúsági országos csúcs

Edzőként[szerkesztés]

1966-ban végzett a Sportvezető és Edzőképző Intézetben. 1976-ban szerzett diplomát a Testnevelési Főiskolán.

1969-ben, játékos pályafutásának befejezése után rögtön edző lett a Bp. Spartacusnál. 1970-ben lett a csapat vezetőedzője. 1971-től Mayer Mihállyal a junior válogatott edzője lett. 1980-ban Mayer Mihály lett a felnőtt válogatott szövetségi kapitánya, aki segítőjének Bolvárit kérte fel. 1979-től 1982-ig a Bp. Honvéd edzője lett, majd 1992-ig újra a Spartacusnál dolgozott. 1988-ban irányításával a Spartacus KEK-döntőbe jutott.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[3]
  • Magyar Köztársaság sportdíja (1992)
  • Magyar Örökség díj (2004)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyász: elhunyt Bolvári Antal olimpiai bajnok vízilabdázó. Nemzeti Sport Online, 2019. január 8. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
  2. Bolvári Antal 76 éves!. mvlsz.hu, 2008. május 7. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)[halott link]
  3. Kik nyerték el újabban az érdemes sportolói címet. Népsport, (1954. május 28.)

Források[szerkesztés]