Zsivótzky Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsivótzky Gyula
Született
1937. február 25.
Budapest
Elhunyt
2007. szeptember 29. (70 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása sportoló
Atlétapályafutása
Versenyszám kalapácsvetés
Klub Kiskunfélegyházi Vasas (1952–1957)
TFSE (1955–1958)
Újpesti Dózsa (1958–1973)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsivótzky Gyula témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
ezüst
1960, Róma
kalapácsvetés
ezüst
1964, Tokió
kalapácsvetés
arany
1968, Mexikóváros
kalapácsvetés
Európa-bajnokság
bronz
1958, Stockholm
kalapácsvetés
arany
1962, Belgrád
kalapácsvetés
ezüst
1966, Budapest
kalapácsvetés
Universiade
bronz
1957, Párizs
kalapácsvetés
arany
1959, Torino
kalapácsvetés
arany
1961, Szófia
kalapácsvetés
ezüst
1963, Porto Alegre
kalapácsvetés
arany
1965, Budapest
kalapácsvetés
Magyar bajnokság
ezüst
1956
kalapácsvetés
ezüst
1957
kalapácsvetés
arany
1958
kalapácsvetés
arany
1959
kalapácsvetés
arany
1960
kalapácsvetés
arany
1961
kalapácsvetés
arany
1962
kalapácsvetés
bronz
1962
súlylökés
arany
1963
kalapácsvetés
arany
1964
kalapácsvetés
arany
1965
kalapácsvetés
arany
1966
kalapácsvetés
arany
1967
kalapácsvetés
arany
1968
kalapácsvetés
arany
1969
kalapácsvetés
arany
1970
kalapácsvetés
ezüst
1971
kalapácsvetés
bronz
1972
kalapácsvetés

Zsivótzky Gyula (Budapest, 1937. február 25.Budapest, 2007. szeptember 29.) olimpiai bajnok atléta, sportvezető, a Nemzet Sportolója. Felesége Komka Magdolna magasugró, olimpikon, fiai Zsivóczky Gyula labdarúgó és Zsivoczky Attila válogatott atléta.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952-től a Kiskunfélegyházi Vasas, 1955-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1958-tól az Újpesti Dózsa kalapácsvetője volt. 1956-tól 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Négy olimpián vett részt, az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián ezüstérmet (súlyos betegsége után), az 1968. évi mexikóvárosi olimpián olimpiai bajnoki címet nyert. A kalapácsvetés világcsúcsát kétszer, Európa-csúcsát négyszer javította meg. 1958 és 1970 között tizenhárom egymást követő évben lett magyar bajnok. Az aktív sportolást 1973-ban fejezte be. Ő volt az első 70 méter felett teljesítő magyar kalapácsvető.

1988-tól a Magyar Olimpiai Bizottság, 1989-től a MOB sportolói bizottságának tagja. A Sportsegély alapítvány kuratóriumának tagja. 1990-ben az UTE elnökségi tagja lett. 1991 és 1993 között az Újpesti TE elnökhelyettese volt. 1991-ben pályázott a MOB elnökségi tagságára, de visszalépett a szavazás során. 1994-től a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, 1999-től alelnöke. 1995-től a Magyar Atlétikáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Mező Ferenc közalapítvány kuratóriumi tagja, 2004-től elnöke. 2005-ben a MOB elnökségi tagja lett. MOB Hagyományőrző Bizottságának vezetője volt.

Sporteredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • olimpiai bajnok (1968)
  • kétszeres olimpiai 2. helyezett (1960, 1964)
  • olimpiai 5. helyezett (1972)
  • Európa-bajnok (1962)
  • Európa-bajnoki 2. helyezett (1966)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (1958)
  • Európa-bajnoki 4. helyezett (1969)
  • Európa-bajnoki 11. helyezett (1971)
  • Universiade-győztes (1959, 1961, 1965)
  • Universiade 2. helyezett (1963)
  • Universiade 3. helyezett (1957)
  • tizenháromszoros magyar bajnok (1958–1970)

Rekordjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalapácsvetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 62,88 m (1958.) országos csúcs
  • 63,68 m (1958.) országos csúcs
  • 63,84 m (1958.) országos csúcs
  • 64,10 m (1958.) országos csúcs
  • 65,72 m (1959.) országos csúcs
  • 65,73 m (1960.) országos csúcs
  • 68,22 m (1960.) országos csúcs
  • 69,53 m (1960.) országos csúcs
  • 69,58 m (1962.) országos csúcs
  • 69,64 m (1962.) országos csúcs
  • 70,42 m (1962.) országos csúcs
  • 73,74 m (1965.) világcsúcs
  • 73,76 m (1968.) világcsúcs

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsivótzky Gyula emlékverseny
  • Kő András: A kalapácsvető aratása című életrajzi könyve (2009)
  • Zsivótzky Gyula emléknap (2012)
Zsivótzky Gyula sírja Budapesten. Óbudai temető: 24-I.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. okt. 07.) 1. o.
  2. http://atletikaertalapitvany.hu/nevadoink/zsivotzky-gyula

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 963-86345-0-2
  • Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 963-253-553-7
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
  • Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-2
  • Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]