Gyurcsány Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurcsány Ferenc
Ferenc Gyurcsány-2.jpg
A harmadik Magyar Köztársaság 6. miniszterelnöke
Hivatali idő
2004. szeptember 29.2009. április 14.
Előd Medgyessy Péter
Utód Bajnai Gordon
Elnök Mádl Ferenc, Sólyom László
A Magyar Köztársaság gyermek-, ifjúsági és sportminisztere
Hivatali idő
2003. május 18.2004. október 3.
Előd Jánosi György
Utód Göncz Kinga (Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként)

Született 1961. június 4. (53 éves)
Pápa
Párt MSZMP (1982–1989)[1][2]
MSZP (2000–2011)
DK (2011 óta)
Választókerület Országos lista (MSZP)

Házastársa Dobrev Klára
Foglalkozás közgazdász, általános iskolai tanár, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.
Gyurcsány Ferenc nevének kiejtése

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig Magyarország miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[3] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[1]

Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvéleménykutatások alapján[4] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.[5][6]

2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[7][8] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[9] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[1] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[10]

2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán.[11] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre bizonyítékok[12] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[13]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott; apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért[14], gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[15][16] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket eredményezett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészbe, egy egykori gazdag zsidó kereskedő államosított házában[forrás?], amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[17] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett levelező tagozaton.

A politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

KISZ, Demisz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 19881989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[18] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[19]

A Medgyessy-kormányban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszéd közben 2006 szeptemberében

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.

2004 februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Miniszterelnökké válása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sok vitát kiváltó, Magyarországon szokatlan, gigantikus méretű politikai kampányplakát egy zuglói panelházon, amelyet még a budai hegyekből is látni lehetett
Az MSZP választási hirdetése az Astoriánál 2006-ban
Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc (2006. február)
Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és a kormányoldalt ostorozó kifejezések kíséretében számolt be.

A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott[20], később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[21] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[22]

A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

2011-ben, párttársa Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[23]

MSZP-elnök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[24]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Lemondása után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[7][8]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[25]

Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[26]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[27] és Glatz[28] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[29] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[30] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[31] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[32] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[33]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[34] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[9]

A 2010-es országgyűlési választáson a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

Demokratikus Koalíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[1] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[35] 2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásokra.[36] 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[37]

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 33. legbefolyásosabb személye.[38]

Eltűnt dolgozatok és plágiumvád[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[39] Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem fellelhetők az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[40][41][42] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.[43]

Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[11][44] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[12] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[45]

Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori feleségének szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[46] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[44]

A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[47] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[48] Gyurcsány maga politikai karaktergyilkosságnak nevezte az ügyet a DK május 1-i rendezvényén.[49]

A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[13]

A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[50] Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[51]

Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított a Heti Válasz és az Index nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok az MTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság 2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata. A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak.[12][13] Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000 forint perköltséget, a két médiumnak pedig fejenként 50 000 forint perköltséget fizessen meg.[52] Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztető Pécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.[53]

Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012. szeptember 10-én egy hetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődöket.[54] Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is.[55] A Fidesz részéről közleményben Selmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”[56] Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók a Batthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetni október 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül a Parlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz az Országgyűlés.[57][58] Miután azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a regisztrációt, a Fidesz visszalépett a törvénytervezettől, így okafogyottá vált a demonstráció.[59] A döntés után a DK ezt saját és Gyurcsány sikereként értelmezte.[60] Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”[61]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első felesége Rozs Beatrix, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született.

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Gyermekeik: Péter (1988), Bálint (1990).[62]

Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára,[63] Apró Antal kommunista politikus unokája. 1994 óta élnek együtt. Gyermekeik: Anna (1996), Tamás (1997). Harmadik gyermeküket 2015. februárjára várják.[64]

Személye körüli problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[65] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[66] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[67][68]
  • 2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[71] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[72] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.
  • 2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[73][74][75]
  • A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott[forrás?]. Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt[forrás?]; több helyen tiltakoztak ellene[forrás?].
  • 2005 februárjában, egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[76] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[77]
  • 2005. szeptember 24-én Battonyán a következőket mondta: „Tudom és ismerem milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogyan számolja és hogyan olvassa a gázórát, hogy hány köbméter fogyott ebben a hónapban.” A kijelentés alapján felmerült a kérdés, hogy a vagyonos üzletember esetleg nem gondoskodik megfelelően az anyjáról.[78][79][80]
  • 2006. június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen a vállalkozókhoz szólva kijelentette, akiknek közülük nem tetszenek az adóemelések, elhagyhatják az országot: „Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[81]
  • 2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[82] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[83]
  • 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Őszödi beszéd, illetve Magyarországi tiltakozások 2006 őszén)
  • A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken résztvevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is [84][85], majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[86] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[87] Blogjában 2006. október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[88]
  • A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[89] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[90]
  • 2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[5][6] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. (Utóbbi két adat az addig mért legrosszabb.[91] 2012 januárjában azonban már 84% volt a rossz irányt látók aránya.[92])
  • A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, Sukoró település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást, rámutatva a telekcsere során érintett területek értékkülönbségére. A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt támogatta volna, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Az ügy az őszödi beszédhez hasonló hívószóvá emelkedett, Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától.[93] Az üggyel kapcsolatos perek 2014-ben zárultak le, melynek során egy washingtoni választott bíróság a magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás kártérítést követelő befektetőivel szemben.[94]
  • 2012 áprilisában az eltűnt és állítólagosan plagizált szakdolgozata okozott újabb botránysorozatot, lásd fentebb.
  • 2013. október 14-én egy pódiumbeszélgetésen, melyben a DK választási esélyeit latolgatta, a következőket mondta az MSZP-ről: „Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.” A kijelentés alapján felmerült a gyanú, hogy Gyurcsány pártelnöki időszakában illegális módon kerültek pénzek a pártba, de Gyurcsány szerint ő csak a pártfinanszírozási szabályok visszásságaira utalt.[95] A Fidesz bejelentette, hogy Gyurcsány kijelentése miatt feljelentést tesz, az MSZP szerint nem történt szabálytalan pénzmozgás a párt gazdálkodásában,[96] az ügyészség pedig végül elutasította a feljelentést bűncselekmény hiányában, mert „az bűncselekményre utaló konkrét ténybeli alapot nem, csak a feljelentők következtetéseit tartalmazta.”[97] Gyurcsány és a DK csalódással fogadta az ügyészség döntését, mert nyilatkozatuk szerint a per kapcsán a pártfinanszírozás általános rendezetlenségére és a Fidesz ezzel kapcsolatos felelősségére akarták irányítani a figyelmet.[98]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d MSZMP-s kapcsolatok Gyurcsány dolgozata körül, Heti Válasz, 2012. május 9..
  2. Párttársa diplomáztatta le Gyurcsányt. Magyar Nemzet Online, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2012. július 21.)
  3. Népszava Online
  4. Mélyponton a politikai elit, policysolutions.hu
  5. ^ a b Medián: negatív rekordon Gyurcsány támogatottsága (magyar nyelven). OrientPress Hírügynökség, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  6. ^ a b Egy hír, amely nem rengette meg a világot (magyar nyelven). index.hu, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  7. ^ a b Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt MTI, 2009. március 21.
  8. ^ a b Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)
  9. ^ a b A megyei elnökök elengedték Gyurcsányt.
  10. Nem alakíthat frakciót a Demokratikus Koalíció
  11. ^ a b Gyurcsány a sógora szakdolgozatát használva diplomázott – Index, 2012. 04. 27.
  12. ^ a b c A plágiumgyanút erősíti a Gyurcsány-dolgozat bírálata – Index, 2012. 04. 29.
  13. ^ a b c A pécsi egyetem lezárta a Gyurcsány-ügyet – Index, 2012. 05. 15.
  14. stop.hu: Gyurcsány apja lopásért többször ült börtönben!, 2007. december 12.
  15. Magyar Nemzet Online
  16. www.nemenyi.net
  17. Mozgó Világ
  18. Miniszterelnöki Hivatal
  19. 41-től 60-ig Origo
  20. Gyurcsány szívesen magyarázza a kiszivárogtatott felvételt (magyar nyelven). index.hu, 2006. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  21. Gyurcsány: Szenvedélyes igazságbeszéd volt
  22. Sólyom szerint Gyurcsány morális válságba sodorta az országot
  23. Mesterházynál betelt a pohár? „Ne legyünk darázsfészek” ‑ mno.hu, 2011. június 12.
  24. Gyurcsány a pártelnök – a kongresszus és maga szerint is. hvg.hu, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2007. február 24.)
  25. Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
  26. MTV videótár - Sólyom: előrehozott választások kellenek
  27. Surányi nem vállalja
  28. Hirado.hu - Már Glatz sem akar miniszterelnök-jelölt lenni
  29. Bokros az SZDSZ jelöltje
  30. Békesi: Komoly ember nem vállalja a válságkormány vezetését
  31. Bokros nem vállalja
  32. Gráf a legújabb jelölt
  33. Gráf József sem vállalja a jelöltséget
  34. 85 százalékos újraválasztással köszönték meg a küldöttek Gyurcsány döntését
  35. Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus Koalíció – Origo, 2011. november 6.
  36. Gyurcsány: Bajnai Gordon legyen a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje!
  37. Gyurcsány Ferenc vezeti a DK EP-listáját – mandiner.hu, 2014. április 10.
  38. Itt a lista! Ők a leggazdagabbak és a legbefolyásosabbak Magyarországon Napi.hu, 2014. május 8.
  39. Nyilvános lesz Orbán szakdolgozata – Index, 2012. 04. 04.
  40. Leselejtezték Gyurcsány szakdolgozatát? – Index, 2012. 04. 07.
  41. Nem találja Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát a pécsi egyetem – Origo, 2012. 04. 05.
  42. Jegyzőkönyv készült Gyurcsány szakdolgozatának leselejtezéséről – Index, 2012. 04. 11.
  43. „Érettségim sincs?”
  44. ^ a b A Célpont című műsor videói
  45. Gyurcsány dolgozata nélkül nem tud határozatot hozni a PTE – atv.hu, 2012. 05. 15.
  46. „Amortizáció 9.0”
  47. Feljelentést tett a pécsi egyetem Gyurcsány eltűnt szakdolgozata miatt – Index, 2012. 05. 02.
  48. Nem keresi Gyurcsány szakdolgozatát a rendőrség – Origo, 2012. 05. 10.
  49. Gyurcsány az első számú közellenség – Index, 2012. május 1.
  50. „Gyurcsány Ferencet le akarták vadászni, helyette bakot lőttek”
  51. Gyurcsány Ferencen marad a plágiumgyanú árnyéka – Fidesz.hu, 2012. 05. 15.
  52. Pert nyert az Index Gyurcsány ellen – Index, 2013. január 2.
  53. Immár negyedik perét is elvesztette Gyurcsány Ferenc a Pécsi Újság.hu ellen – Pécsi Újság.hu, 2012. november 13.
  54. Gyurcsány Ferenc egyhetes éhségsztrájkba kezd a Kossuth téren – Origo, 2012. 09. 09.
  55. Most már tényleg vége van Gyurcsány Ferencnek – Index, 2012. 09. 10.
  56. Gyurcsány Ferenc éhségsztrájkba kezd – Index, 2012. 09. 09.
  57. Gyurcsány nem halt bele az éhezésbe – Index, 2012. 09. 15.
  58. Körbevenné a Parlamentet Gyurcsány – Origo, 2012. 09. 15.
  59. Alkotmányellenes a választási regisztráció – Origo, 2013. január 4.
  60. „Erlauer: Gyurcsány Ferenc nagy sikere”
  61. Gyurcsány: Velem esélytelen az ellenzék – Origo, 2012. 09. 15.
  62. http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=44149 Gyurcsány volt anyósát meggyilkolták
  63. Magyar Hírlap: 197 igen, 12 nem: miniszterelnök lett a "43 éves pápai gyerek"
  64. Dobrev Klára várandós, Origo, 2014. augusztus 16.
  65. Origo - A Magyar Hírlap teljes 100-as listája
  66. Origo - Pert indít Gyurcsány cége ellen az ügyészség
  67. Népszabadság Online - Gyurcsány: csak jogi pontatlanságok
  68. MNO - 56. „Érdemi válaszom”
  69. Szily László: Hol vesztette el Fletó a szüzességét? (magyar nyelven). index.hu, 2006. június 14. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  70. Gyurcsány vall a 23 millió románról és Kövér kötelezéséről (magyar nyelven). MNO, 2006. szeptember 25. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  71. „Szóval mindezt felejtsük el és egy pillanatra fogadjuk el azt, hogy csak ennyire vagyunk képesek. Hogy egy képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen néppé lettünk az elmúlt néhány évtizedben. Csak én erre azt mondom, hölgyeim és uraim, hogy így viszont nem érdemes élni. Tehát, hogyha így gondoljuk, akkor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonylag erős gerendát és szöget, és kössük fel magunkat! Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják sulykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk” A beszéd letölthető hangfelvétele.
  72. Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket (...) És összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt, amelynek a vége a köteles tüntetés.” – Debreczeni József: Az új miniszterelnök (Budapest, 2006, Osiris Kiadó) ISBN 9633898447
  73. Index - Felháborodtak az asszonyok Gyurcsány kijelentésén
  74. Index - Áder bocsánatkérésre szólítja fel Gyurcsányt
  75. Origo - Női szervezetek tiltakoznak Gyurcsány kijelentése ellen
  76. Hazarendelték a szaúdi nagykövetet – Origo, 2005. február 20.
  77. Gyurcsány: a szombat nem az én napom volt – Index, 2005. február 8.
  78. Gyurcsány-idézetek – Index, 2005. november 14.
  79. Agyhalál - 2005. szeptember 26. – Fidesz.hu, 2005. szeptember 26.
  80. Gyurcsány: “én magam is abban nőttem fel, hogy iszonytatóan spóroltunk” – nol.hu, 2005. október 4.
  81. FigyelőNet - Gyurcsány: „El lehet menni Magyarországról!” 2006. június 15.
  82. A kijelentés és a kommentár videofelvétele.
  83. Magyar Nemzet Online
  84. Hunhír.hu: Perkálni kell ismét az államnak brutális rendőreiért (2008. szeptember 9.)
  85. Kis László ügye a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján
  86. [1] Index - Túlkapások dosszié
  87. Duna TV - Gyurcsány: tüntetni szabad, zavargáson részt venni tilos!
  88. Origo - A nagy többség megúszta Őszödöt
  89. Gallup: A miniszterelnök munkájának megítélése 1998-tól
  90. Inforadio: Csak a Gyurcsány nélküli kormányról tárgyalna az SZDSZ
  91. Sosem volt ilyen népszerűtlen az MSZP / Gyurcsány mint rossz példa, Politaktika, 2009. március 22.
  92. Szonda Ipsos: Vona Gábor a legnépszerűbb frakcióvezető – barikad.hu, 2012. január 13.
  93. Gyurcsány videóriportja az elmaradt sukorói beruházás helyszínéről
  94. Sukoró-per: győzött az állam, de milliárdokat veszít. Origo, 2014. 10. 03. 06:00
  95. Hiába kérdeztük Gyurcsányékat az MSZP-s pénzekről – Index, 2013. október 17.
  96. A Fidesz feljelentést tesz Gyurcsány kampánypénzes mondata miatt – Index, 2013. október 19.
  97. Nem nyomoznak Gyurcsány kijelentése miatt – Origo, 2013. november 9.
  98. DK: Orbán megúszta az ügyészségi vizsgálatot

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikidézet
A témához kapcsolódó idézetek a Magyar Wikidézetben:
Gyurcsány Ferenc-idézetek.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.


A Magyar Szocialista Párt elnökei
elődje
Hiller István
Gyurcsány Ferenc

20072009

utódja
Lendvai Ildikó
Elődje:
Medgyessy Péter
Magyarország miniszterelnöke
2004–2009
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Bajnai Gordon