Gyurcsány Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurcsány Ferenc
Gyurcsany Ferenc 2010.jpg
A harmadik Magyar Köztársaság 6. miniszterelnöke
Hivatali idő
2004. szeptember 29. – 2009. április 14.
Előd Medgyessy Péter
Utód Bajnai Gordon
Elnök Mádl Ferenc, Sólyom László
A Magyar Köztársaság gyermek-, ifjúsági és sportminisztere
Hivatali idő
2003. május 18. – 2004. október 3.
Előd Jánosi György
Utód Göncz Kinga (Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként)
Született Pápa
1961. június 4. (50 éves)
Párt MSZP (2000–2011)
DK (2011 óta)
Választókerület Országos lista (MSZP)
Házastárs Dobrev Klára
Foglalkozás közgazdász, általános iskolai tanár, politikus

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. – ) magyar politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-ig Magyarország miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[1] majd az abból 2011-ben vezérletével alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[2]

Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004-ben, a négyéves kormányzati időszak második felén túl váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os országgyűlési választásokon már az MSZP jelöltjeként indult a miniszterelnöki pozícióért, ahol megválasztották miniszterelnökké, miután az általa vezetett koalíció pártjai ismét többséget szereztek a Országgyűlésben. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként nyert választást.

A 2006. május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde – amelyben nyíltan beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről – szeptember 17-én kiszivárgott. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált a rendszerváltás óta.[3][4]

2009. március 21-én bejelentette, hogy távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból, amire végül konstruktív bizalmatlansági indítvány útján került sor.[5][6] Egy héttel később, 28-án pedig az MSZP megyei elnökeinek találkozója után a pártelnökségről való lemondását is bejelentette.[7] Április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a bizalmatlansági indítványt. Utódja a miniszterelnöki pozícióban Bajnai Gordon lett. Miután minden egykori tisztségét elvesztette, az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány élére nevezték ki. A 2010-es országgyűlési választásokon az MSZP országos listájának 4. helyéről került be a parlamentbe.

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[2] Mivel vele együtt meg lett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fiatalkora

[szerkesztés] Családja

Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott; apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért.[8]; gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[9][10] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket teremtett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészben, egy egykori gazdag kereskedő házában, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a család a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött.

[szerkesztés] Tanulmányai

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[11] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett.

[szerkesztés] A politikában

[szerkesztés] KISZ, Demisz

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

[szerkesztés] Üzleti tevékenysége

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[12] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[13]

[szerkesztés] A Medgyessy-kormányban

Searchtool right.svg  Bővebben: Medgyessy-kormány
Beszéd közben 2006 szeptemberében

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.

2004. februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

[szerkesztés] Miniszterelnökké válása

Searchtool right.svg  Bővebben: Első Gyurcsány-kormány

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

[szerkesztés] Választási győzelem

A sok vitát kiváltó, Magyarországon szokatlan, gigantikus méretű politikai kampányplakát egy zuglói panelházon, amit még a budai hegyekből is látni lehetett
Az MSZP választási hirdetése az Astoriánál 2006-ban
Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)
Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc (2006. február)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

[szerkesztés] Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei

Searchtool right.svg  Bővebben: Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és önostorozó kifejezések kíséretében számolt be.

A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott[14], később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[15] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[16]

A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

2011-ben, párttársa Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[17]

[szerkesztés] MSZP-elnök

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[18]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

[szerkesztés] Lemondása után

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[5][6]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[19]

Sólyom László köztársasági elnök is új választások megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[20]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[21] és Glatz[22] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[23] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[24] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[25] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[26] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[27]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[28] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[7]

A 2010-es országgyűlési választásokon a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

[szerkesztés] Demokratikus Koalíció

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[2] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[29]

[szerkesztés] Magánélete

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Bognár Edina két gyermekkel ajándékozta meg Gyurcsány Ferencet: 1988-ban Péterrel, 1990-ben pedig Bálinttal.[30]

Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára,[31] Apró Antal kommunista politikus unokája. 1994 óta élnek együtt, két közös gyermekük van (Anna, 1996; Tamás, 1997).

Általános iskolai orosztanára minden diáknak adott viccből egy nevet, neki a Fleto Fletonovics Jemeljant, innen ragadt rá a Fletó becenév.[32]

[szerkesztés] Személye körüli konfliktusok

  • 2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[33] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[34] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[35][36]
  • 2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán azonban „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogatott. Debreczeni József Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány elismeri, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.[37][38]
  • 2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[39] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[40] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.
  • 2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[41][42][43]
  • A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott[forrás?]. Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt[forrás?]; több helyen tiltakoztak ellene[forrás?].
  • Egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[44] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[45]
  • 2006 június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen kijelentette, akinek nem tetszik a programja, elhagyhatja az országot:„Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[46]
  • 2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[47] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[48]
Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Események
Szervezetek, személyek

Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter
Érintett hírszolgáltatók

Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV
 m • v • sz 
  • 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Gyurcsány Ferenc 2006-os balatonőszödi beszéde, illetve 2006-os magyarországi tiltakozások)
  • A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken résztvevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is [49][50], majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[51] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[52] Blogjában 2006 október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[53]
  • A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[54] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[55]
  • 2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[3][4] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. Utóbbi két adat is a valaha mért legrosszabb.[56]

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Források, jegyzetek

  1. ↑ Népszava Online
  2. ^ a b c Megalakult Gyurcsány pártja, index, 2011. október 22.
  3. ^ a b Medián: negatív rekordon Gyurcsány támogatottsága (magyar nyelven). OrientPress Hírügynökség, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  4. ^ a b Egy hír, amely nem rengette meg a világot (magyar nyelven). index.hu, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  5. ^ a b Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt MTI, 2009. március 21.
  6. ^ a b Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)
  7. ^ a b A megyei elnökök elengedték Gyurcsányt.
  8. ↑ stop.hu: Gyurcsány apja lopásért többször ült börtönben!, 2007. december 12.
  9. ↑ Magyar Nemzet Online
  10. ↑ www.nemenyi.net
  11. ↑ Mozgó Világ
  12. ↑ Miniszterelnöki Hivatal
  13. ↑ 41-től 60-ig Origo
  14. ↑ Gyurcsány szívesen magyarázza a kiszivárogtatott felvételt (magyar nyelven). index.hu, 2006. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  15. ↑ Gyurcsány: Szenvedélyes igazságbeszéd volt
  16. ↑ Sólyom szerint Gyurcsány morális válságba sodorta az országot
  17. ↑ Mesterházynál betelt a pohár? „Ne legyünk darázsfészek” ‑ mno.hu, 2011. június 12.
  18. ↑ Gyurcsány a pártelnök – a kongresszus és maga szerint is. hvg.hu, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2007. február 24.)
  19. ↑ Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
  20. ↑ MTV videótár - Sólyom: előrehozott választások kellenek
  21. ↑ Surányi nem vállalja
  22. ↑ Hirado.hu - Már Glatz sem akar miniszterelnök-jelölt lenni
  23. ↑ Bokros az SZDSZ jelöltje
  24. ↑ Békesi: Komoly ember nem vállalja a válságkormány vezetését
  25. ↑ Bokros nem vállalja
  26. ↑ Gráf a legújabb jelölt
  27. ↑ Gráf József sem vállalja a jelöltséget
  28. ↑ 85 százalékos újraválasztással köszönték meg a küldöttek Gyurcsány döntését
  29. ↑ Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus Koalíció – Origo, 2011. november 6.
  30. ↑ http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=44149 Gyurcsány volt anyósát meggyilkolták
  31. ↑ Magyar Hírlap: 197 igen, 12 nem: miniszterelnök lett a "43 éves pápai gyerek"
  32. ↑ Debreczeni: Az új miniszterelnök
  33. ↑ Origo - A Magyar Hírlap teljes 100-as listája
  34. ↑ Origo - Pert indít Gyurcsány cége ellen az ügyészség
  35. ↑ Népszabadság Online - Gyurcsány: csak jogi pontatlanságok
  36. ↑ MNO - 56. „Érdemi válaszom”
  37. ↑ Szily László: Hol vesztette el Fletó a szüzességét? (magyar nyelven). index.hu, 2006. június 14. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  38. ↑ Gyurcsány vall a 23 millió románról és Kövér kötelezéséről (magyar nyelven). MNO, 2006. szeptember 25. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  39. ↑ „Szóval mindezt felejtsük el és egy pillanatra fogadjuk el azt, hogy csak ennyire vagyunk képesek. Hogy egy képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen néppé lettünk az elmúlt néhány évtizedben. Csak én erre azt mondom, hölgyeim és uraim, hogy így viszont nem érdemes élni. Tehát, hogyha így gondoljuk, akor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonyleg erős gerendát és szöget, és kössük fel magunkat! Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják súlykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk” A beszéd letölthető hangfelvétele.
  40. ↑ „Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket (...) És összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt, amelynek a vége a köteles tüntetés.” – Debreczeni József: Az új miniszterelnök (Budapest, 2006, Osiris Kiadó) ISBN 9633898447
  41. ↑ Index - Felháborodtak az asszonyok Gyurcsány kijelentésén
  42. ↑ Index - Áder bocsánatkérésre szólítja fel Gyurcsányt
  43. ↑ Origo - Női szervezetek tiltakoznak Gyurcsány kijelentése ellen
  44. ↑ Origo - Hazarendelték a szaúdi nagykövetet
  45. ↑ Index - Gyurcsány: a szombat nem az én napom volt
  46. ↑ FigyelőNet - Gyurcsány: „El lehet menni Magyarországról!” 2006. június 15.
  47. ↑ A kijelentés és a kommentár videofelvétele.
  48. ↑ Magyar Nemzet Online
  49. ↑ Hunhír.hu: Perkálni kell ismét az államnak brutális rendőreiért (2008. szeptember 9.)
  50. ↑ Kis László ügye a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján
  51. ↑ [1] Index - Túlkapások dosszié
  52. ↑ Duna TV - Gyurcsány: tüntetni szabad, zavargáson részt venni tilos!
  53. ↑ Origo - A nagy többség megúszta Őszödöt
  54. ↑ Gallup: A miniszterelnök munkájának megítélése 1998-tól
  55. ↑ Inforadio: Csak a Gyurcsány nélküli kormányról tárgyalna az SZDSZ
  56. ↑ Sosem volt ilyen népszerűtlen az MSZP / Gyurcsány mint rossz példa, Politaktika, 2009. március 22.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A témához kapcsolódó idézetek a Magyar Wikidézetekben:
Gyurcsány Ferenc-idézetek.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.


A Magyar Szocialista Párt elnökei
elődje
Hiller István		 Gyurcsány Ferenc

2007 – 2009

 utódja
Lendvai Ildikó
Elődje:
Medgyessy Péter
Magyarország miniszterelnöke
2004–2009		 A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Bajnai Gordon
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyurcs%C3%A1ny_Ferenc&oldid=11283436”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken