2008-as magyarországi népszavazás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2008-as magyarországi népszavazást („szociális vagy háromigenes népszavazás”) a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazás időpontját Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki.[1] A kampány során a KDNP és a Fidesz a díjak eltörlését támogató igen válaszokra buzdított, míg a kormányzó MSZP és SZDSZ a díjak megtartását támogatta. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. Az eredménynek valószínűleg szerepe volt a kormánykoalíció egy hónappal későbbi felbomlásában.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006-os országgyűlési választásokat követően bevezetett reformintézkedések heves vitához vezettek és kiváltották a társadalom egyes rétegeinek ellenállását. A Fidesz és a KDNP kezdettől fogva nem értett egyet a reform egyes lépéseivel (sőt, még a reform megnevezést is elutasította és pénzbegyűjtésnek nevezte őket), ezért 2006 őszén országos ügydöntő népszavazást kezdeményeztek a kormányzati reformpolitika emblematikus intézkedései ellen. Az eredeti hét kérdés közül kettő (vizitdíj és tandíj) jutott el a népszavazási kérdésként való hitelesítésig, míg ezekhez a kórházi napidíjat visszavonatni szándékozó kérdés társult. Az Országos Választási Bizottság (OVB) csak 2007 őszén, az Alkotmánybíróság határozata után hitelesítette a kérdéseket, amelyekre a két ellenzéki párt megkezdte az aláírásgyűjtést. A rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat a Fidesz képviselője, Tarlós István adta le 2007. október 24-én. Az OVB december 5-én hitelesítette a leadott aláírásokat.[2] Az Országgyűlés december 17-én nagy szavazattöbbséggel a népszavazás kiírása mellett döntött.[3][4] Az Országgyűlés határozata ellen magánszemélyek kifogást emeltek az Alkotmánybíróság előtt,[5] amelyet 2008. január 22-én a bírák elutasítottak.[6] Eztán a köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki a szavazás időpontját.

Kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

A kampány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarlós István, a Fidesz-KDNP kampányának vezetője sajtótájékoztató közben

Kampány az igenek mellett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlamenti pártok köztül a népszavazást kezdeményező KDNP és Fidesz folytatott aktív igen-párti kampányt. A Fidesz 2007 őszén kezdte népszavazási előkampányát, melynek vezetője Tarlós István lett. Tarlós országjárása során számos vidéki települést keresett fel, hogy a népszavazáson való részvételt és az igen válaszokat népszerűsítse.[7] A pártot vezető Orbán Viktor csak a kampány kései szakaszában jelent meg ténylegesen. Kiemelt sajtófigyelmet kapott Orbán Viktornak a veszprémi kórházban tett látogatása, ahol az MSZP egykori egészségügyi miniszterének vendégeként tárgyalt az egészségügyi rendszer problémáiról.[8] A Fidesz a szavazás előtt egy hónappal kezdett utcai plakátkampányba, amelynek első jelszava a 3 igennel sokat spórolhatsz! volt, amelyet sok kritika ért.[9] A kampány fő jelmondata végül A jövő 3 igennel kezdődik! lett, amelyet személyesen Orbán Viktor indított útjára 2008-as évértékelő beszédében.[10] A párt utcai- és óriásplakátokon, illetve rádiós- és televíziós hirdetésekben is az igenek támogatására buzdított. A kampányzárás előtti napokban jelentek meg az újabb vitát kiváltó Igen, eltöröljük őket! feliratú plakátok.[11]

Kampány a nemek mellett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az SZDSZ plakátja

Elsőként az SZDSZ kampánystábja bontott zászlót. Már 2007. december 30-án bemutatták a párt népszavazási óriásplakátját.[12] Az SZDSZ Horn Gábort bízta meg a párt kampányának vezetésével. Horn a nem válaszok nyílt támogatása mellett állt ki és ennek jegyében kezdte meg kampányát. Az SZDSZ 50-100 millió forintot kívánt elkölteni.[13] A liberális párt tényleges kampánya február 7-én, a debreceni pártfórum után kezdődött. A tandíj esetében Magyar Bálint, a vizitdíj esetében Horváth Ágnes, a kórházi napidíj esetében Horn Gábor vezetésével kampányoltak. A három politikus minden nap egy érvet tett közzé, amellyel a nem válaszra buzdítottak. Nagy vitát váltott ki a párt népszavazási szlogenje („Népszavazás a szocializmusról”) és a Fidesz népszavazási logójából készített vöröscsillagos „ellenlogo”.[14][15] A kampányharc utolsó heteiben jelentek meg az SZDSZ óriásplakátjai és TV-hirdetései, amelyekben agymosásnak tüntették fel az igenek melletti érveket.[16]

Az MSZP a január 12-13-i hétvégén Egerben rendezett tanácskozáson határozott a kampánystratégiáról. Az egri tanácskozás előtt a szocialista stratégák elképzelhetőnek tartották, hogy a baloldali párt a kampányból csöndesen kimaradva a szavazás eredménytelenségére spekuláljon. Ennek érdekében a közhangulatot csitító kampányt javasoltak.[17] Az ülés előtt Juhász Ferencet nevezték ki a választási hadjárat politikai vezetőjévé.[18] Egerben az MSZP döntéshozói végül egy visszafogott, tájékoztató jellegű kampány mellett határoztak, amellyel a Fideszt cáfolni, a szavazókat pedig a nem szavazat leadására akarták buzdítani. A hűvös hozzáállástól az MSZP politikusai azt remélték, hogy élét vehetik a Fideszkormánybuktató népszavazás” jelszavának.[19] A szocialisták nem hirdettek a televíziókban, mindössze rádióban és utcai óriásplakátokon reklámozták álláspontjukat. A párt a „Józan ész nevében” szlogennel látta el plakátjait, amelyeknek sem visszafogott színvilága, sem látványelemei nem idézték a szocialisták korábbi sikeres kampányait.[20]

A kormányzat a népszavazási kampánytól látszólag függetlenül az országos napi- és hetilapokban, illetve óriásplakátokon is közzétett hirdetéseket, amelyek a megkezdett reformfolyamat pozitív hatásairól tájékoztattatták az olvasókat. Bár ezek a hirdetések nyíltan nem foglaltak állást egyik válaszlehetőség mellett sem, de kétségkívül a népszavazási kérdések által támadott díjak szükségessége mellett kardoskodtak.[21] A kormányzat januárban még elismerte, hogy a tájékoztató kampány célja a nem válaszok számának növelése, később ezt már tagadták.[22]

Az MDF magatartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen parlamenti pártként az MDF maradt távol a pártok népszavazási küzdelmétől. A konzervatív párt nyilvánosan nem támogatta egyik álláspontot sem. Az MDF többször kifejezte, hogy a párt véleménye szerint a népszavazás intézménye nem ilyen kérdések megvitatására való. A párt előre jelezte, hogy távol tartja magát a kampánytól és semmilyen pénzt nem költ el a népszavazás érdekében.[23][24] A párt álláspontját kommunikálandó az MDF-frakció a népszavazás estéjét a parlamentben töltötte.[25]

Közvéleménykutatási adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2007 szeptemberének elején nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint a „kilencigenes” eredmény lett volna a legvalószínűbb, tehát mind a Fidesz, mind Kálmán László kérdéseire igent mondtak volna a választók. (Ez az eredmény arra utal, hogy a népszavazás kimenetelét már a kérdésfeltevés módja döntően befolyásolja, így ez a tényező a későbbi népszavazásokon sem hagyható figyelmen kívül.) Ekkor megkérdezettek 44%-a mondta biztosra a részvételét a népszavazáson.[26]

Különböző közvéleménykutatások eredményei

A Medián közvéleménykutató cég januári, 3600 fős felmérése szerint mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben voltak az igenek Ábra az igenek-nemek arányáról. A szavazási szándék vizsgálatánál a közvéleménykutató cég szerint a szavazók 47%-a ígérte biztosan részvételét, további 20% valószínűsítette, hogy elmegy majd szavazni. A lakosságnak csak 20 százaléka zárkózott el a népszavazási részvételtől.[27][28]

A Szonda Ipsos 2008. januárban készített felmérése szerint a megkérdezett szavazásra jogosult állampolgárok 48 százaléka jelezte, hogy elmenne a népszavazásra, a Fidesz választói körében ez az arány 69%, míg az MSZP-szimpatizánsok körében 45% százalék volt. A kórházi napidíj eltörlését a válaszadók 81%-a támogata, az igen mellett kívánt voksolni a Fidesz-szavazók 94%-a és az MSZP-szavazók 61%-a. A vizitdíjat a megkérdezettek 75% törölte volna el, igennel kívánt szavazni a Fidesz-szavazók 93% és az MSZP-t választók 45%. A tandíj eltörlését a szavazók 70% támogatta, igennel voksolt volna az MSZP-szavazók 35%-a, a Fidesz-szavazók 92%-a.[29]

Háziorvosok és a vizitdíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Spatium Consulting piackutató cég 2007 decemberi vizsgálatában a háziorvosok nagyobb része egyetértett a vizitdíjjal: 42 százalék ítéli pozitívnak a vizitdíj bevezetését, 34 százalék elutasítja. A városokban dolgozók többsége pártoló, a kistelepüléseken praktizálók közül a támogatók és az elutasítok fele-fele arányban vannak.

A pártolók egy kisebb csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett a vizitdíj megtartásáért, a plusz finanszírozás és a fejlesztés lehetőségének érdekében.[30] Bár a pártolók csoportjának nevében nyilatkozó Komáromi Zoltán civil háziorvos állása mellett, az egészségügyi miniszter által kinevezett országos háziorvosi szakfelügyelő.[31]

Részvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás részvételi adatai térképen
7:00 9:00 11:00 13:00 15:00 17:30 19:00
1,13% 7,66% 18,69% 26,92% 35,71% 46,34% 50,49%[32]

A korábbi választásokon és népszavazásokon kiugró részvételi arányt mértek Budapesten, míg a megyék között a nyugati megyékben volt legmagasabb a részvétel, a keleti megyékben pedig a legalacsonyabb. Ezúttal Budapesten nem volt kiugró a szavazók aránya, a legkevesebben pedig Komárom-Esztergom megyében szavaztak. Elmondható, hogy a hagyományosan baloldalinak tartott vidékeken a megszokottnál kisebb volt a választási aktivitás és az országos különbségek sem tűntek ki olyan élesen.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008-as népszavazás eredménye

A népszavazás 50,51%-os részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben az igenek győztek, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult.

A szociális kérdésekben tartott
népszavazás eredménye
[33]

(2008. március 9.)

A szavazásra jogosultak száma 8 042 272 fő 100%
A megjelentek száma 4 061 015 fő 50,51%
Kérdés Kórházi napidíj eltörlése Vizitdíj eltörlése Tandíj eltörlése
Leadott szavazólapok száma 4 059 185 4 059 201 4 059 121
  • Ebből érvénytelen szavazat
32 268 a leadott szavazólapok
0,79%-a
29 605 a leadott szavazólapok
0,73%-a
33 863 a leadott szavazólapok
0,83%-a
  • Ebből érvényes szavazat
Válaszok száma százalék[34] száma százalék[34] száma százalék[34]
Igen 3 385 981 84,08
(41,16)
3 321 313 82,42
(41,31)
3 309 616 82,22
(41,15)
Nem 640 936 15,92
(8,90)
708 283 17,58
(8,81)
715 642 17,78
(8,90)
Összesen 4 026 917 100
(50,07)
4 029 596 100
(50,11)
4 025 258 100
(50,05)

Reakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormánypártok és az ellenzék reakciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás eredménye és a magas részvétel érzékenyen érintette a kormányzó SZDSZ-t és MSZP-t. Az SZDSZ-es Magyar Bálint elmondta, hogy a szavazás eredménye várható volt, ugyanakkor meglepődött a nem várt magas részvételi aránytól. Kijelentette, hogy a tandíj eltörlése igazságtalan helyzetet konzervál. A szintén liberális Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a megkezdett reformoknak a népszavazási eredménytől függetlenül folytatódniuk kell és az állam nem fogja kipótolni a kieső díjak okozta veszteségeket.[35] Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a népszavazás eredménye várható volt, de a Fidesz emberek pénztárcájára apelláló kezdeményezése az országot gyengíti. Gyurcsány szerint bár a díjakat eltörölték, de vereséget szenvedett a Orbán Viktor valódi szándéka, a kormány leváltása. Orbán Viktor szerint viszont a szavazás eredménye az össznépi érdek kormánypolitikával szembeni érvényesítését jelenti, egyszersmind lehetőséget a kormány számára, hogy politikáját újragondolja.

Orbán óvta a kormánypártokat a 2008 őszére tervezett, több-biztosítós tb-rendszerről rendezendő népszavazástól. Az MDF-elnök Dávid Ibolya szerint az egészségügyi rendszer problémáit nem oldotta meg a díjak bevezetése és az eltörlésük sem. Fontosnak nevezte, hogy az orvosok kieső bevételeit valamilyen formában az állam pótolja.[36]

Külföldi sajtóreakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A külföldi sajtóban a Magyarországon évek óta folyó politikai küzdelem egyik fontos csatájának látták a szavazást. A díjak eltörlésének nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, inkább a szavazás eredményének a hatalmi vetélkedésre gyakorolt hatásait elemezték.[37] A különböző sajtótermékek értékelései megegyeztek abban, hogy a kormányzó Magyar Szocialista Párt súlyos vereséget szenvedett a népszavazáson és Orbán Viktor először tudta legyőzni Gyurcsány Ferencet annak feltűnése óta.[38] Az osztrák Die Presse szerint Gyurcsány Ferenc csattanós pofont kapott a választóktól, ennek pedig a saját maga által kezdeményezett reformfolyamat volt a kiváltó oka.[39] A brit Financial Times gazdasági lap szerint a szavazás mindössze a kormány és a jobboldali ellenzék közötti csata része, de alkalmas volt arra, hogy elriassza a befektetőket.[40]

Megjegyezték ugyanakkor, hogy Orbán Viktor a szavazás eredményével a háta mögött sem képes a kormány lemondatására, Gyurcsány Ferenc távozása pedig csak önként vagy a baloldali párton belüli érdekcsoportok elégedetlensége révén következhet be.[38]

Politikai következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás első következményei már az urnazáráskor megmutatkoztak. 2008. március 9-én a szavazókörök zárását követő percben (tehát akár az első részeredmények ismerete nélkül) Gyurcsány Ferenc az Országházban televíziókamerák előtt bejelentette, hogy eredményes népszavazás esetén a kormány már másnap indítványozza a három díj visszavonását.[41] Az Országgyűlés március 17-én mindhárom díj visszavonásáról döntött.[42] Így a népszavazási kérdésekkel ellentétben a díjakat nem 2009. január 1-jétől, hanem már 2008. április 1-jétől eltörölték.

Vita bontakozott ki ugyanakkor arról, hogy a kieső díjakat pótolja-e az állam és ha igen, akkor milyen forrásból.[43][44] A kormányfő vasárnapi nyilatkozata szerint „amit a népszavazás elvesz, a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak nincs szándékában visszapótolni ”.[41]

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP pártértekezletén kifejezte azon szándékát, hogy meneszteni kívánja[45] Horváth Ágnes egészségügyi miniszterasszonyt és javasolta az SZDSZ-nek, hogy közösen jelöljenek ki új egészségügyi minisztert. Az SZDSZ elutasította Gyurcsány javaslatát[46] és kiállt Horváth mellett,[46] azzal fenyegetőzve, hogy kilép a koalícióból[47] és/vagy megvonja a miniszterelnöktől bizalmát.[47] Gyurcsány Ferenc 2008. március 31-én április 30-i hatállyal felmentette a miniszterasszonyt.[48] A koalíciós szerződés felrúgását jelentő lépésre válaszul az SZDSZ-frakció bejelentette: javasolni fogja ügyvivői testületének, hogy április 30-i hatállyal hívja vissza az SZDSZ-es kormánytagokat.[49] Az aznap kora este összeült SZDSZ ügyvivői tanács a javaslatot egyhangúlag megszavazta, így a koalíció 2008. április 30-án után megszűnt.[50]

Egyéb történések, érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miskolcon Tompa Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő 2006-os választási plakátjai kerültek újból utcára valahonnan, rajtuk az akkori „Igen” szlogennel.[51]
  • A szavazás során két szavazó és egy szavazóbizottsági tag meghalt.
  • Szárász volt az egyetlen település, ahol az egyik kérdésben nem győztek az igenek. A vizitdíj eltörléséről szóló kérdés 8 igen, 8 nem és 1 érvénytelen szavazatot kapott.[52]
  • Esztergomban az országos népszavazással egy időben helyi népszavazást is tartottak a város hosszútávú fejlesztési programjáról. Ezt Meggyes Tamás polgármester többször is bizalmi szavazásnak nevezte.[53]
  • Külföldön a 3276 jegyzékbe vett magyar állampolgár közül 2822 fő szavazott. A legtöbben Londonban voksoltak, de sokan kérték jegyzékbe vételüket Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Oroszországban és Brüsszelben is. A magyar állam 91 külképviseletén leadott szavazatok egyébként egy szavazókörnek számítanak, és körükben is az igenek nyertek.
  • A népszavazás lebonyolítása 4 milliárd 470 millió forintba került.[54]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Március 9-én lesz a népszavazás; az Index cikke; Elérés: 2008. január 23.
  2. Szociális népszavazás: az OVB hitelesítette az aláírásokat; a Hír TV írása, 2007. december 5.; Elérés: 2007. december 17.
  3. Lesz népszavazás tavasszal; az www.fn.hu írása 2007. december 17.; Elérés: 2007. december 17.
  4. Elsöprő többség mellett elrendelték a népszavazást!; a stop.hu írása, 2007. december 17. Elérés: 2007. december 17.
  5. Ismét megtámadták a Fidesz népszavazási kérdéseit; a HÍR TV cikke; Elérés: 2008. január 1.
  6. Fidesz: az emberek győztek; A Magyar Nemzet cikke; 2008. január 22.; Elérés:2008. január 22.
  7. Tarlós: A népszavazás arról szól, hogy a kormány elszúrta; A hirtv.hu írása; 2007. november 11.; Elérés: 2008. március 14.
  8. Orbán, Mikola, Gógl, Rácz egy asztalnál; A Népszabadság cikke, 2008. február 20.; Elérés: 2008. március 14.
  9. Esélyjavító pertu?; A Magyar Hírlap cikke; 2008. február 23.; Elérés: 2008. március 14.
  10. A jövő igennel kezdődik – Orbán Viktor beszéde; Orbán Viktor beszéde a Magyar Nemzet honlapján; 2008. február 13.
  11. „Eltöröljük őket” jelszóval keményít a hajrában a Fidesz; a Népszava cikke; 2008. március 5.
  12. Az SZDSZ plakátot avatott a Nyugati téren; a Népszabadság írása; 2007. december 30. Elérés: 2009. január 15.
  13. Akár százmilliót is elkölthet az SZDSZ a népszavazási ellenkampányra; a Népszabadság írása, 2008. január 11.; Elérés: 2008. január 15.
  14. Vörös csillaggal kampányol az SZDSZ; az index.hu írása, 2008. január 24.; Elérés: 2008. március 11.
  15. Feljelentették az SZDSZ-t a vörös csillag használata miatt; A Magyar Nemzet írása, 2008. február 22.; Elérés: 2008. március 10.
  16. Az SZDSZ kampányvideója; Kisfilm a YouTube-on; Elérés: 2008. március 11.
  17. 48 órán belül dönt az MSZP a "hideg kampányról"; a Hírszerző cikke, 2008. január 12.; Elérés: 2008. január 15.
  18. Beindul a politikai nagyüzem; A Népszabadság írása, 2008. január 8.; Elérés: 2008. január 15.
  19. "Hideg kampány": miért nem mozgósít az MSZP?; a Hírszerző cikke; Elérés: 2008. január 15.
  20. Az MSZP a józan eszét keresi; az index.hu cikke; Elérés: 2008. március 11.
  21. Alkotmánybírósághoz fordulnak; A Népszava írása; Elérés: 2008. március 14.
  22. Népszavazás: kampányolnak a pártok; A Népszava írása
  23. Március 9-én lesz a népszavazás - az MDF örül a rövid kampánynak; az MDF álláspontja; elérés: 2008. március 14.
  24. A koalíció készül a kampányra, az MDF kimarad belőle Az InfoRádió írása; 2008. január 14.; Elérés: 2008. március 14.
  25. Az MDF a Parlamentbe vonul a népszavazás napján; a Hírextra.hu cikke; Elérés: 2008. március 14.
  26. Medián: Kálmán Lászlónak is bejönne, Index, 2007. szeptember 6.
  27. Abra a szavazási hajlandóságról; Forrás: Medián
  28. Igen a díjak eltörlésére, nem a kormánybuktatásra
  29. Szonda Ipsos: 48 százalék voksolna március 9-én
  30. A háziorvosok többnyire egyetértenek a vizitdíjjal (Népszabadság -2008. február 20.)
  31. A kormányzat embere kampányol a vizitdíj mellett - Civilnek adja ki magát az országos szakfelügyelő
  32. Részvételi adatok az Országos Választási Iroda honlapján
  33. Forrás: Az Országos Választási Iroda honlapja
  34. ^ a b c A zárójelben az adott szavazatok mennyisége az összes választásra jogosult arányában van föltüntetve.
  35. Igazságtalan helyzetet konzervál a tandíj eltörlése”, Népszabadság, 2008. március 10. (magyar nyelvű) 
  36. Orbán szerint váltani kell, Gyurcsány a reformok mellett”, Népszabadság, 2008. március 10. (magyar nyelvű) 
  37. Az origo.hu sajtószemléje; 2008. március 10.; Elérés: 2008. március 11.
  38. ^ a b Egy szlovák lap már temeti Gyurcsányt; az origo.hu cikke; 2008. március 11.; elérés: 2008. március 11.
  39. Ungarn: Premier trotzt der Wähler-Ohrfeige (Magyarország: miniszterelnök a választók pofonjaival szemben); a Die Presse cikke; 2008. március 10.; Elérés: 2008. március 11.
  40. Hungarian poll result sparks investment fears; A Financial Times cikke; 2008. március 11.
  41. ^ a b Gyurcsány: Sikeres népszavazás esetén eltöröljük a díjakat; a Magyar Nemzet írása; Elérés: 2008. március 18.
  42. Eltörölték a vizitdíjat és a tandíjat
  43. Megszavazták - április 1-jétől mindent eltörölnek; a Hírszerző írása; Elérés: 2008. március 18.
  44. Miért van vizitdíj, ha nincs?; A népszabadság írása, Elérés: 2008. március 18.
  45. Gyurcsány új egészségügyi minisztert akar, index, 2008. március 29.
  46. ^ a b SZDSZ: Elfogadhatatlan Gyurcsány javaslata, index, 2008. március 29.
  47. ^ a b SZDSZ: Gyurcsány mentálisan alkalmatlan, index, 2008. március 30.
  48. Felmentették Horváth Ágnest, index, 2008. március 31.
  49. Kóka: Gyurcsányból elfogyott az erő (kormányválság percről percre), index, 2008. március 31.
  50. Kóka: Nem akarunk a kormányban maradni (kormányválság percről percre), index, 2008. március 31.
  51. MSZP-s igennel kampányolnak Miskolcon – Index-cikk
  52. A 2008-as népszavazás települési eredményei; Az Országos Választási Iroda honlapja; Elérés: 2008. március 10.
  53. http://www.szeretgom.hu/portal/content/18906/
  54. Sólyom március 9-re tűzte ki a népszavazást – A Hír TV cikke

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2008-as magyarországi népszavazás témájú médiaállományokat.