2010-es magyarországi önkormányzati választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2010-es magyarországi önkormányzati választásokat október 3-án (vasárnap) tartották. Időpontját Sólyom László köztársasági elnök jelölte ki 2010. július 15-én hozott határozatában. A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről augusztus 19-ig kaptak értesítést, az ajánlószelvényeket szeptember 3-ig lehetett átadni.[1][2] Augusztus 3-i adatok szerint 8 205 967 választópolgár szavazhat 3176 településen 739 polgármesterjelöltre. A megyei/fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok száma 424, a települési önkormányzatokban betölthető képviselői mandátumok száma pedig 16 914.[3][4]

Választási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fidesz-többségű új országgyűlés az elsők között fogadta el az önkormányzati választások jogi hátterének változtatásait.

Az 1990. évi LXIV. törvényt (A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról) a 2010. évi L. törvény váltotta fel[5], az Alkotmány módosításával a hivatásos állományúak passzív választójogát (választhatóságát) korlátozták[6][7] („lex Borkai[8]), a választási eljárási szabályok is változtak (2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról[9]).

A passzív választójogot érintő alkotmánymódosítás szerint a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően három évig nem indulhatnak jelöltként többek között a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választáson sem.[10]

Csökkent a megszerezhető mandátumok száma. A kislistás („egyéni listás”) választási rendszerben 3-13 helyett 2-8 tagú testületeket választanak. A vegyes választási rendszerben is csökkent az egyéni választókerületi és a kompenzációs listás mandátumok száma: a budapesti közgyűlés létszáma 66 helyett 35 lesz, a megyei önkormányzatok közgyűlésének létszáma csaknem felére csökken. A megyei és fővárosi közgyűlés létszámát a törvény a lakosságszámhoz viszonyítva határozza meg, így az választásról választásra változó lehet, a népességmozgás függvényében.[10]

A testületek létszámának csökkentését a 2010. évi LXII. törvény a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokban is végrehajtotta. A megyei közgyűlések megválasztása során megszűnt a megyék területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések szerinti két választókerületre tagolása: a megye területe egyetlen választókerületet alkot, amelynek továbbra sem része a megyei jogú város (ám annak lakosságszámát figyelembe kell venni a közgyűlés létszámának meghatározásához). A 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni választókerületek számát csökkenteni kellett a mandátumszám-csökkentés miatt, így szinte valamennyi választókerület területét át kellett rajzolni.[10]

A nagyobb pártoknak kedvezve nehezítették a választásokon való indulás feltételeit. A megyei lista állításához 0,3% helyett 1%-nyi választópolgári ajánlásra van szükség, a főpolgármester-jelöltnek 0,5% helyett 2%-ot kell teljesítenie. A vegyes választási rendszerben a kompenzációs lista állításához az egyéni választókerületek negyede helyett immár a felében kell jelöltet állítani, fővárosi lista indításához 6 helyett 12 kerületben kell kompenzációs listával rendelkezni.[10] Rövidítették a hivatalos kampányidőszak (a választás kitűzése és a szavazás napja közötti időköz) hosszát, 72 napról 60 napra, és a megnövelt számú ajánlószelvény összegyűjtésére 36 nap helyett csak 16 nap áll rendelkezésre a jelöltek számára.[10]

A mandátumkiosztásban a kompenzációs listás mandátumkiosztásnál a módosított Sainte-Laguë formulát a Sainte-Laguë módszer, a megyei és fővárosi lista mandátumosztásánál a D’Hondt-módszer váltja fel. A mandátumszerzési küszöb a megyei és a fővárosi listáról 4%-ról 5%-ra, közös listák esetében 10%-ra, kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nő.[10]

A kampánycsendet a választás napjára korlátozták.

A törvények vitájában a kormánypártok azt hangsúlyozták, hogy a választott tisztségviselők számának csökkentése takarékosságot jelent, a további módosítások pedig véleményük szerint a hatékonyságot és az átláthatóságot szolgálják. Az ellenzék részéről ugyanakkor elhangzott, hogy „a Fidesz saját pártpolitikai érdekei alapján kívánja átírni az önkormányzati választási törvényt, kiiktatva a rendszerből az arányosság elvét”, azt segítve, hogy „az erősek még erősebbek legyenek”.[11]

Jelöltek és listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelöltek száma
Fidesz-KDNP – 8817[12]
Jobbik – 4226[13]
MSZP – 3691[14]
LMP – 1135[15]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Zárójelben a 2006-os önkormányzati választások részvételi adataival[16])

2010. október 3.
7:00-ig 0,99% (1,12%)
9:00-ig 6,60% (7,70%)
11:00-ig 16,31% (18,53%)
13:00-ig 23,68% (26,98%)
15:00-ig 31,47% (34,77%)
17:30-ig 41,77% (46,53%)
Összesen 46,64%[17] (53,12%)

Fővárosi Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főpolgármester[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főpolgármester-választás eredménye[18]

Jelölt Párt Szavazatok száma Arány
Horváth Csaba MSZP 177 783 29,47%
Jávor Benedek LMP 059 638 09,89%
Staudt Gábor Jobbik 043 839 07,27%
Tarlós István Fidesz-KDNP 321 908 53,37%

Fővárosi közgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párt Mandátumok
Fidesz-KDNP 17
Jobbik 3
LMP 3
MSZP 10

Fővárosi kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fővárosi kerületek polgármesterei[19]:

Kerület Győztes Párt Eredmény
I. kerület Nagy Gábor Tamás Fidesz-KDNP 61,38%
II. kerület Láng Zsolt Fidesz-KDNP 66,37%
III. kerület Bús Balázs Fidesz-KDNP 57,39%
IV. kerület Wintermantel Zsolt Fidesz-Újpestért Egyesület 47,08%
V. kerület Rogán Antal Fidesz-KDNP 72,97%
VI. kerület Hassay Zsófia Fidesz-KDNP 49,73%
VII. kerület Vattamány Zsolt Fidesz-KDNP 48,48%
VIII. kerület Kocsis Máté Fidesz-KDNP 58,01%
IX. kerület Bácskai János Fidesz-KDNP 46,02%
X. kerület Kovács Róbert Fidesz-KDNP 48,95%
XI. kerület Hoffmann Tamás Fidesz-KDNP 48,98%
XII. kerület Pokorni Zoltán Fidesz-KDNP 67,55%
XIII. kerület Tóth József MSZP 63,90%
XIV. kerület Papcsák Ferenc Fidesz-KDNP 51,72%
XV. kerület László Tamás Fidesz-KDNP 45,05%
XVI. kerület Kovács Péter Fidesz-KDNP 65,37%
XVII. kerület Riz Levente Fidesz-KDNP 69,53%
XVIII. kerület Ughy Attila Fidesz-KDNP 53,12%
XIX. kerület Gajda Péter MSZP 49,87%
XX. kerület Szabados Ákos MSZP 47,12%
XXI. kerület Németh Szilárd Fidesz-KDNP 50,72%
XXII. kerület Szabolcs Attila Fidesz-KDNP 60,98%
XXIII. kerület Geiger Ferenc Civil Egyesület 45,63%

Megyei jogú városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megválasztott nagyvárosi és fővárosi kerületi polgármesterek pártok szerint
██ = Fidesz (41)
██ = MSZP (4)
██ = Helyi civilszervezet (1)

Megyei jogú városok polgármesterei[19]

Város neve Győztes Párt Eredmény
Békéscsaba Vantara Gyula Fidesz-KDNP 61,69%
Debrecen Kósa Lajos Fidesz-KDNP 67,18%
Dunaújváros Cserna Gábor Fidesz-KDNP 47,14%
Eger Habis László Fidesz-KDNP 54,27%
Érd T. Mészáros András Fidesz-KDNP 54,48%
Győr Borkai Zsolt Fidesz-KDNP 69,67%
Hódmezővásárhely Lázár János Fidesz-KDNP 66,68%
Kaposvár Szita Károly Fidesz-KDNP 77,12%
Kecskemét Zombor Gábor Fidesz-KDNP 79,12%
Miskolc Kriza Ákos Fidesz-KDNP 42,58%
Nagykanizsa Cseresnyés Péter Fidesz-KDNP 41,06%
Nyíregyháza Kovács Ferenc Fidesz-KDNP 50,00%
Pécs Páva Zsolt Fidesz-KDNP 68,59%
Salgótarján Székyné Sztrémi Melinda Fidesz-KDNP 51,39%
Sopron Fodor Tamás Fidesz-KDNP 52,79%
Szeged Botka László MSZP 52,51%
Székesfehérvár Cser-Palkovics András Fidesz-KDNP 56,46%
Szekszárd Horváth István Fidesz-KDNP 50,54%
Szolnok Szalay Ferenc Fidesz-KDNP 60,47%
Szombathely Puskás Tivadar Fidesz-KDNP 51,51%
Tatabánya Schmidt Csaba Fidesz-KDNP 56,70%
Veszprém Porga Gyula Fidesz-KDNP 63,94%
Zalaegerszeg Gyutai Csaba Fidesz-KDNP 57,32%

Megyei közgyűlések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.valasztas.hu/hu/content/hirdetmeny_onk2010.pdf
  2. Kihirdette az önkormányzati választás időpontját a köztársasági elnök
  3. Országos és területi összesítések a választókerületekről
  4. Országos áttekintés a jelölt-, listaállításról
  5. 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
  6. Csütörtökön lép hatályba a hivatásosok passzív választójogát korlátozó alkotmánymódosítás
  7. Három évig nem választhatók a fegyveres erők volt tagjai
  8. Borkai szerint nem ciki a „lex Borkai”
  9. 2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
  10. ^ a b c d e f dr. Péteri Attila ügyvéd: Változások az önkormányzati választások jogi hátterében 2010/4
  11. Híradó: A Fidesz szerint hatékonyabb, átláthatóbb lesz az önkormányzati döntéshozatal
  12. valasztas.hu
  13. valasztas.hu
  14. valasztas.hu
  15. valasztas.hu
  16. Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
  17. 2010. évi Önkormányzati Képviselő Választás, Tájékoztató adatok 19:00 óráig megjelentek számáról és arányáról. valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
  18. A főpolgármester-választás eredménye. valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  19. ^ a b Önkormányzati választások, Fővárosi kerületek és megyei jogú városok, 2010. október 3.. valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  20. Csak kisebb fennakadást okozott a választási DoS-támadás – Index, 2010. október 8., és Ködösítenek a választásnapi hekkertámadás körül – Index, 2010. október 15.
  21. Tizenöt településen lesz szombaton megismételt választás Index.hu, 2010. október 29. (Hozzáférés: 2010. október 29.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2010-es magyarországi önkormányzati választás témájú médiaállományokat.