Vizitdíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vizitdíj a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg szakellátásért fizetendő biztosításon felül, az orvosi ellátás igénybevételekor az ellátott által fizetendő alkalmanként egységesen fizetendő hozzájárulás.

Az egészségbiztosítás lehet

  • teljes, amikor nem kell az orvosi ellátásért közvetlenül fizetni, illetve
  • részleges, amikor az ellátásért alkalmanként egy meghatározott összeget, vagyis vizitdíjat, más esetben %-os hozzájárulást kell fizetni az orvosi ellátásért.

A %-os hozzájárulás módja lehet visszatérítéses, vagyis amikor a beteg a kezelés teljes költségét megfizeti az orvosnak, számla ellenében, majd a kezelés egy részét a biztosító a számla alapján megtéríti.

Az európai országoknak egy részében teljes biztosítás van, egy másik részében részleges. Teljeskörű biztosítás van, és a betegnek hozzájárulást nem kell fizetni az orvosi ellátáshoz az alábbi európai uniós tagállamokban:,[1] Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Litvánia, Málta, Lengyelország és a népszavazási kötelezés érvénybelépte után Magyarország.[2]

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a teljes körű egészségbiztosítás gyakorlata alakult ki, vagyis nem kellett sem %-os hozzájárulást sem vizitdíjat fizetni a biztosítási körben az orvosi ellátásért. A második Gyurcsány-kormány 2007. február 15-én bevezette a vizitdíjat, a beteg-orvos találkozások csökkentésére és a társadalombiztosítás biztosítási körének csökkentésére, a költségek részleges áthárítására.

Összege alkalmanként 300 forint. A vizitdíjat a lakosság többsége elutasította, 2008. március 9-én népszavazás (az ún. „szociális népszavazás”) kötelezte a parlamentet és a kormányt a korábbi, teljes körű biztosítás visszaállítására 2009. január 1-jei határidővel. A népszavazáson a szavazópolgárok 50,1%-a vett részt, és a szavazók 82,62%-a a vizitdíj eltörlésére, a teljes körű társadalombiztosítás visszaállítására szavazott.

A kormány a népszavazás eredményének ismeretében 2008. március 31-ével megszüntette a vizitdíjat. A népszavazás következményeként az egészségügyi minisztert is menesztette a kormányfő, 2008. április 30-i hatállyal. Az egészségügyi miniszter menesztése az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához vezetett.

A vizitdíjból a felnőtt háziorvosi praxisoknak átlagosan 186 000 Ft bevételük keletkezett 2007 márciusában (ez havi 620 orvosi ellátást jelent átlagosan).[3]

A vizitdíj megszüntetéséig emelt összegű vizitdíjat kellett fizetni minden olyan esetben, ha a betegellátás nem rendelőben történt.

600 Ft-ot kellett fizetnie annak, aki:
  • saját kezdeményezésére a háziorvosi rendelőn kívül veszi igénybe a gyógyellátást
  • saját kezdeményezésére nem annál a háziorvosnál veszi igénybe, aki területi ellátásra kötelezett, illetve akihez bejelentkezett
1000 Ft-ot, ha:
  • ügyeleti ellátást indokolatlanul vette igénybe
  • a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vette igénybe, illetőleg nem a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál vette igénybe
Vizitdíj alól mentesültek:
  • minden 18 év alatti
  • tartós orvosi kezelés esetén
  • a Honvédség, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a rendvédelmi szervek
  • azon véradók, akik legalább 30 alkalommal adtak teljes vért
  • a tüdőszűrés
  • a hajléktalanok, amennyiben saját háziorvosuknál vették igénybe a kezelést, ezen felül rájuk is érvényesek voltak a térítés kötelezettségei
  • sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés
  • ­ha ugyanazon szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe, a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetni.[4][5]

Külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országok, ahol van vizitdíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi országokban kell általánosságban az orvoslátogatáskor biztosított betegeknek is fizetniük. [6]

  • Amerikai Egyesült Államok (%-os hozzájárulás)
  • Ausztria
  • Belgium (%-os hozzájárulás)
  • Ciprus
  • Csehország
  • Dánia
  • Finnország
  • Franciaország
  • Lengyelország
  • Lettország (%-os hozzájárulás)
  • Luxemburg
  • Németország
  • Írország (50 euró)
  • Olaszország (%-os hozzájárulás)
  • Portugália
  • Svédország
  • Szlovénia (%-os hozzájárulás)

Országok, ahol nincs vizitdíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyesült Királyság
  • Hollandia
  • Spanyolország
  • Litvánia
  • Bulgária
  • Románia
  • Kanada
  • (A népszavazás által kötelezetten 2009. január 1-jétől, a kormány által kezdeményezetten 2008. április 1-jétől) Magyarország.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]