Kossuth Lajos tér (Budapest)
A budapesti Kossuth Lajos tér az V. kerületben, a Duna partján terül el, a Lipótvárosban, az Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között. A tér az Országház miatt szimbolikusan a magyar államiság központja, így gyakori helyszíne az állami ünnepeknek, külföldi államfők és más vendégek köszöntésének, valamint egyéb közéleti, politikai rendezvényeknek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Határai: Széchenyi rakpart 10., Akadémia utca 20., Garibaldi utca 2., Vértanúk tere 1. és 4., Szalay utca 1. és 2., Falk Miksa utca 1. és 2., Balassi Bálint utca 1.
[szerkesztés] Név és történet
A tér első feljegyzett neve Stadtischer Auswind Platz („Városi kikötő tér”) volt, ez az 1820-as évekből származik. Később hívták Városi Fészer térnek, Hajókászati térnek, Schiffauswindsamts Platznak („Hajókirakodási Hivatal tere”). 1854-ben keleti oldalán futott a Neuer Strassen Damm („Új védelmi gát”). 1853-tól Városi Tömő tér (Stadt Schopper Platz), 1880-tól az Alkotmány utca és a Báthory utca vonala között a Dunáig: Tömő tér[1], 1898-tól Országház tér, 1918-19-ben Köztársaság tér, 1919-től újból Országház tér.
A 19. század második felében épültek meg a tér fontos középületei, melyek révén a magyar állam szimbolikus jelentőségű helye lett. Ezek közül legfontosabb a nyugati oldalon elhelyezkedő Országház épülete.
A magyar Országgyűlés az 1880-as években pályázatot írt ki a magyar Parlament épületére. A pályázatra beérkezett művek közül az elsőt valósították meg, ez lett a jelenlegi Parlament, a pályázat második és harmadik helyezettjei a Néprajzi Múzeum illetve a Földművelésügyi Minisztérium épületeivé váltak. Tehát egy téren belül egy pályázat első három helyezettjét építették fel, ami a világon egyedülálló. Mindhárom épület a magyar Parlament épületének pályázatán szerepelt.
Az állandó Országház építéséről az 1880. évi XLVIII. törvénycikk [2] rendelkezett. Ez kimondta, hogy az épületet a főváros ötödik kerületében, a Tömő téren (a mai Kossuth téren) kell emelni, a tervek pályázat útján készítendők el, és a törvény végrehajtásáról a miniszterelnök gondoskodik. 1881 elején létrejött a pályázat lebonyolítására hivatott Országos Bizottság, amely Tisza Kálmán miniszterelnök vezetése alatt az arra hivatott szervezetek képviselőiből, valamint Weber Antal és Ybl Miklós építészekből állt. A beérkezett 19 pályázati tervből az Országos Bizottság 1883. május 27-én Steindl Imre tervét fogadta el.
A Parlamenttel szemben, a tér keleti oldalán található a 19-20. század fordulójának egyik legszebb palotasora: a Néprajzi Múzeum (eredetileg Igazságügyi palota) és a a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
A tér jelenlegi nevét 1927. november 6-án kapta, amikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét.
A II. világháború után átmeneti híd épült a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között Kossuth híd néven, mely 1946 és 1960 között állt, amíg Budapest lebombázott Duna-hídjait újraépítették. A pesti és a budai oldalon is emlékköveket állítottak az elbontott híd helyére. 1973-ban és 2003-ban néhány napra pontonhidat építettek itt.
1956. október 25-én egy verzió szerint a Mezőgazdasági Minisztérium épületének tetejéről, más nézetek szerint szovjet tankokból sortüzet zúdítottak a téren tüntetőkre. Lásd: Sortűz a Parlamentnél 1956-ban.
1989. október 23-án itt kiáltotta ki Szűrös Mátyás a Parlament erkélyéről a teret megtöltő tömeg előtt a harmadik Magyar Köztársaságot.
2006. szeptember 17-én kormányellenes tüntetéssorozat kezdődött a téren Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az MSZP balatonőszödi zárt frakcióülésén május 26-án elhangzott beszéde miatt. Lásd még: Kossuth tériek.
A Parlament előtti parkoló helyére parkot és játszóteret tervezett az V. kerületi önkormányzat.
A 2011 júliusában elfogadott országgyűlési határozat szerint a Kossuth teret 2014. május 31-ig kell rekonstruálni az 1944 előtti állapotba.[3]
[szerkesztés] Épületek
[szerkesztés] Országház
[szerkesztés] Néprajzi Múzeum
[szerkesztés] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
[szerkesztés] Emlékművek
A Kossuth Lajos tér parkja történelmi korok mementója: itt található az országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángja, a halála 200. évfordulójára készült II. Rákóczi Ferenc-szobor, a tér névadója, Kossuth Lajos tiszteletére születése 150. évfordulójára elkészült és 1952. szeptember 19-én felavatott Kossuth-szoborcsoport, az 1956-os Kossuth-téri sortűz áldozatainak jelképes sírja és emlékművük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium falán. A Dunaparton Kovács Béla és a József Attila szobor áll. Utóbbi helyén a Andrássy Gyula emlékműve volt az első szobor a téren, ami 1906-tól 1945-ig állt. Helyére a költő alakja csak 1980-ban került. Gróf Tisza István emlékműve 1934-1945 között állt a téren. A Földművelésügyi Minisztérium előtt Nagyatádi Szabó István, a tér északi részén pedig az 1975-ben emelt Károlyi Mihály szobor látható.
[szerkesztés] Rákóczi-szobor
A lovasszobor II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára készített, Pásztor János (szobrász) és Györgyi Dénes(építész) 1937. május 2-án felavatott alkotása. A 4,7 méteres svéd gránit talapzaton 6 méter magas bronz lovas szobor áll. A Kossuth tér déli végében, arccal észak felé néző szobor talapzatának felirata a valódi évforduló dátumát, 1935-öt jelzi. A jobb oldalon olvasható latin szöveg (Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera) jelentése: „Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet sebei”. Ez Rákóczinak 1703-ban megjelent, a nemzetekhez intézett kiáltványának egy sora.[4] A talapzat másik oldalán a „Cum Deo pro Patria et Libertate” (latinul: „Istennel a hazáért és a szabadságért”) jelmondat olvasható, amely azon a zászlón szerepel, melyet a Nagyságos Fejedelem Esze Tamás és Kis Albert felkérésére válaszul küldött, a breznai kiáltvánnyal együtt. II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós 1703. május 6-án Brezán várában kelt kiáltványukban harcba szólították a Habsburgok ellen Magyarország minden „nemes és nemtelen” lakosát.
A szobrot a tér átalakítása, a mélygarázs építése alatt eltávolíthatják a térről.[5]
[szerkesztés] Kossuth-szobor
A Kossuth Lajos-emlékmű balatonalmádi vöröskőből készült talapzata kb. 15 méter hosszú. A főalak 5 méter magas (Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája), a 4 méter magas mellékalakokat – parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona, munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában, fegyverrel – Kocsis András és Ungvári Lajos mintázták. A szobrot 1952 szeptemberében avatták fel, az 1927-ben, a Horthy-korszakban emelt szobor helyére. A szoborcserére azért került sor, mert a mostani szobor közelebb állt a kommunista ideológiához, amit a munkás-paraszt szövetség és a dolgozó értelmiség összefogása jelent, a mellékalakokban. Az eltávolításra ítélt szoborcsoport Dombóvárra került, ahol ma a szoborparkban látható.
[szerkesztés] 1956-os emlékművek
1996-ban avatták fel az 1956-os forradalom áldozatainak öröklángját. A megtört fekete gránittömbön egész évben ég a gázláng, október 23 és november 4 között jóval intenzívebben, mint az év más napjain. Az alkotó Lugossy Mária.
[szerkesztés] Közlekedés
A téren megáll a 2-es és a 2A villamos, a 15-ös és a 115-ös busz, a 70-es és a 78-as trolibusz, valamint a kelet-nyugati 2-es metró. A metró föld alatti megállójában Teiresziasz szobra van felállítva.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Az elnevezés arra utalhat, hogy a tér szintjét feltöltötték a Duna közelsége miatt.
- ↑ 1880. évi LVIII. törvénycikk az állandó országház épitéséről
- ↑ A ciklus végéig ki kell költöztetni Orbánékat az Országházból (Origó, 2011. július 11.)
- ↑ Rákóczi Kiáltványa a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljáról
- ↑ Index.hu: Ideiglenesen eltávolítják Rákóczi szobrát a Kossuth térről
[szerkesztés] Források
- Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 9639469068)
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lajos Kossuth Square című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Budapestről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
