Bittó István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bittó István
Magyar Királyság 6. miniszterelnöke
Hivatali idő
1874. március 21. – 1875. március 2.
Uralkodó I. Ferenc József
Előd Szlávy József
Utód Wenckheim Béla
Képviselőház 7. elnöke
Hivatali idő
1872. szeptember 10. – 1874. március 23.
Előd Somssich Pál
Utód Perczel Béla
Magyar Királyság 4.
igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1871. június 5. – 1872. szeptember 4.
Kormányfő Id. Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért
Előd Horvát Boldizsár
Utód Pauler Tivadar

Született Sárosfa
1822. május 3.
ElhunytBudapest
1903. március 7. (80 évesen)
Párt Deák-párt ()
Mérsékelt Ellenzék ()

Szülei Bittó Benjámin
Nagy Júlia
Házastársa Bittó Irma
Foglalkozás képviselő, miniszter
Vallás római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Bittó István témájú médiaállományokat.

Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa (Pozsony vármegye), 1822. május 3. – Budapest, 1903. március 8.),[1] magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos, az Andrássy- majd Lónyay-kormányok igazságügy-minisztere, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1874 és 1875 között.

Életpályája[szerkesztés]

Sárosfán, Pozsony vármegyében született sárosfai Bittó Benjámin (17861844), Pozsony vármegye alispánja, és lidértejedi Nagy Júlia (17951868) fiaként.[2] Hivatalnoki pályafutását Moson megyében kezdte. 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották, emiatt a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült. 1851-ben tért haza, és Somogy megyébe költözött, ahol visszavonultan élt. 1865-ben a szigetvári kerület képviselője lett, majd 1869-ben Abrudbányán választották meg. Elnyerte Deák Ferenc bizalmát is.

1871 és 1872 között az Andrássy-kormány, majd a Lónyay-kormány igazságügyi minisztere volt. Még ez utóbbi bukása előtt lemondott, és 1872-től 1874-ig a képviselőházi elnök tisztségét töltötte be. 1874. március 24-én kapott megbízatást kormányalakításra. Ez volt az utolsó kísérlet a Deák-párt alapján való kormányalakításra. Mivel a párton belül Lónyay és Sennyey voltak a legnépszerűbbek, Bittó helyzete nem volt könnyű. Amikor azután Tisza Kálmán 1875. február 3-án bejelentette, hogy pártok alakulásának van közjogi alapja, megkezdődött ez a folyamat, – másrészt véget ért Bittó István kormányzati szerepe. Ő az egyetlen volt miniszterelnök, aki nyíltan az ellenzékhez csatlakozott. 1884-ig volt képviselő a Mérsékelt Ellenzék színeiben, majd átmenetileg visszavonult a politikától. 1899-ben kinevezték a főrendiház tagjává, ahol haláláig aktív maradt.

Felesége Bittó Irma, Barabás Miklós híres portréján

Bittó István feleségül vette nádasdi és sárosfalvi Bittó Irmát (18391921), nádasdi és sárosfalvi Bittó Ferenc (18121866)[3] és zsénai Markovits Mária (18201903)[4] lányát.

Barabás Miklós 1874-ben megfestette Bittó Istvánné méltán nagy sikert aratott arcképét, amely a magyar festészet egyik legszebb-legismertebb portréja, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.[5] A művész 1875-ben megfestette Bittó István arcképét is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 443/1903 folyószáma alatt.
  2. macse.hu - Bittóné Nagy Júlia adatlapja
  3. familysearch.org - Bittó Ferenc gyászjelentése
  4. familysearch.org - Bittó Ferencné gyászjelentése
  5. http://www.jagbp.hu/JegyzetBox/Muvtori/romantik/bitto.html Archiválva 2021. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Bittó Istvánné híres portréja

Források[szerkesztés]

  • Jónás Károly–Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 101-104. oldal. Argumentum Kiadó, 2002
  • Rövid életrajza A Pallas nagy lexikonában
  • Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1901–1906-ban
  • Rövid életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
  • Életrajza a Parlament honlapján

További információ[szerkesztés]

  • Eötvös Károly: Bittó István a főrendiházban. In: Eötvös Károly munkái V. Magyar alakok. Bp, 1901. 187-194. old. Online
  • Végh Magdolna 2018: Bittó István - Egy csallóközi származású magyar miniszterelnök történelmi portréja. Eruditio - Educatio 13/4, 33-54.


Elődje:
Szlávy József
Magyarország miniszterelnöke
1874–1875
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Wenckheim Béla