Lányi Bertalan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lányi Bertalan, dr. (Hibbe (Liptó vármegye), 1851. március 21.Budapest, 1921. február 15.) jogász, igazságügyminiszter, jogtudós és jogi szakíró. Számos cikke jelent meg hírlapokban és a jogi szaklapokban. Több cikket írt a Pallas nagy lexikonába.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti családi neve Jakobi. Iskoláit Liptóújváron, Késmárkon, Miskolcon, Iglón és Eperjesen végezte. Tanulmányainak befejezése után a kir. kincstári jogügyek igazgatóságánál mint fogalmazó-gyakornok nyert alkalmazást. 1873-ban letette a köz- és váltóügyvédi vizsgát. 1884-ben Rimaszombaton törvényszéki bíró lett. 1889-ben a budapesti kir. itélőtáblához kisegítő bírónak hivták be, 1890-ben pedig ugyanoda rendes biróvá nevezték ki. Részt vett a bányatelekkönyvi rendtartás kidolgozása végett 1890 folyamán megtartott szaktanácskozmányban, utóbb pedig megbizást kapott a bányajogi kodifikáció alapelveinek rendszeres kidolgozására. 1891 és 1895 között az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott mint Szilágyi Dezső miniszter egyik közvetlen munkatársa. Tagja volt annak a szaktanácskozmánynak, mely 1892–1893-ban a sommás eljárásról szóló törvény tervezetét tárgyalta, amikor pedig a javaslat törvényerőre emelkedett, Szilágyi igazságügyminiszter megbízta a törvény életbeléptetésére és végrehajtására vonatkozó munkálatokkal. A miniszter megbízásából hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Svájcban; elkészítette az új ügyviteli szabályok és a többi életbeléptetési és végrehajtási rendeletek tervezeteit. Ugyancsak a miniszter megbízásából gyakorlati kézikönyvet írt. Ő dolgozta ki az osztrák igazságügyminiszter megbizottjával együtt a Konstantinápolyban felállítandó konzuli főtörvényszék szervezeti szabályzatát, valamint a többi életbeléptetési és végrehajtási rendeletek tervezeteit. 1895-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1883 és 1886 között a felügyelője volt a hibbei evangélikus egyháznak, 1893-ban pedig bírája lett a Magyarhoni Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház egyetemes törvényszékének. 1889-től tagja volt a budapesti ügyvédi vizsgabizottságnak.

Az irodalommal korán kezdett foglalkozni. 1867-től több cikket irt a Képes Ujság és Jó barát című lapokba. 1872-ben a társszerkesztője volt az Eperjesen megjelent, ottani első magyar lapnak, a Felvidéki Lloydnak. Nagy része volt az 1877-ben Liptószentmiklóson megjelent, ottani első magyar lap, a Tátravidéki Híradó alapításában és szerkesztésében. Fiatalabb éveiben a zenét is kultiválta. Több szerzeménye nyomtatásban is megjelent; ezek közül nagyobb figyelmet keltett a Búcsú és Viszontlátás címó zenekölteménye, amely 1870-ben jelent meg.

1895-től a törvényelőkészítő osztály vezetője volt. 1905–1906-ban a Szabadelvű Párt híveként országgyűlési képviselő volt. 1905. június 18-tól 1906. április 2-ig az igazságügyminiszteri posztot töltötte be Fejérváry Géza ún. darabont kormányában. Részt vett számos fontos törvényjavaslat előkészítésében. Részt vett a Fodor Ármin-féle Magyar magánjog megalkotásában (tulajdonjog) (Bp., 1897 – 1905).

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ügyvéd mint meghatalmazott (1879);
  • Az elidegenítési és terhelési tilalom (1889);
  • Az átadás, mint az ingókra vonatkozó tulajdonszerzés kelléke (jogászgyűlési vélemény, 1889);
  • A bányászati célokra kisajátított területek telekkönyvezése, különös tekintettel a bányavasutakra (1890);
  • A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal (1891);
  • A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügyi politikai jelentősége és alapelvei (Bp., 1892);
  • Útmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények gyakorlati alkalmazására (1894 és 1895).
  • A bányajog alapelvei tekintettel a kodifikációra (Bp., 1897);
  • A családi hitbizományok reformjának jogászi szempontjai (Bp., 1899);
  • A bányatörvényjavaslat előadói tervezete (Bp., 1903);
  • Ex-lex (Bp., 1903);
  • A Fejérváry-kormány kormányzatpolitikai és alkotmányjogi megvilágításban (Bp., 1909).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]