Trócsányi László

Trócsányi László (Budapest, 1956. március 6.) magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé.

Életpályája

1975-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Jogtudományi Karán, majd 1977-ben átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Itt szerzett jogi diplomát 1980-ban. Ennek megszerzése után az Országgyűlési Könyvtár szakalkalmazottja lett, majd 1981-ben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársaként kezdett el dolgozni. Közben megszerezte az ügyvédi szakvizsgát és 1985-ben Budapesten helyezkedett el ügyvédként (kutatóintézeti állása mellett). 1987-ben a szegedi egyetem alkotmányjogi tanszékének adjunktusává nevezték ki, ekkor távozott a kutatóintézetből. 1991-ben saját ügyvédi irodát alapított. 1992-ben egyetemi docensi, 2000-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Közben 1994-ben a tanszék vezetésével is megbízták, valamint az jogi kar dékánhelyettese lett. Tanszékvezetői tisztségét 2000-ig, dékánhelyettesi tisztségét 1998-ig töltötte be. 2004-ben az egyetem Európa-tanulmányok Központja igazgatója lett. 2005 és 2008 között a lyoni Jean Moulin Egyetem vendégprofesszora volt.

1991-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 2000-ben habilitált. A Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság magyar nemzeti bizottságának titkára. 1993-ben, az országgyűlési biztosok intézményének bevezetésekor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölték, végül a tisztséget nem vehette át. 2000-ben külügyi szolgálatba lépett, Magyarország brüsszeli nagykövetévé nevezték ki, ekkor lemondott tanszékvezetői tisztségéről. Nagyköveti megbízatása 2004-ben lejárt. Ebben az időszakban Luxemburgba is akkreditálták. 2005-ben az Európa Tanács Velencei Bizottságának tagja, 2006-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnöke lett. 2007-ben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, ezt követően lemondott kamarai tisztségéről. 2010-ben kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, emiatt távozott az Alkotmánybíróságtól.

Munkássága

Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

Jelentős eredményeket ért el a közigazgatási bíráskodás áttekintése területén. 2005-ben jelent meg az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordító kötet, amelyet Badó Attilával közösen írt. Több tanulmányban foglalkozik a frankofón országok államszervezetével és jogrendszerével, valamint a nemzeti parlamentek fejlődésével és az alkotmányfejlődési tendenciákkal. Több mint ötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adja közre.

Főbb publikációi

• Milyen közigazgatási bíráskodást? (1992)
• Alkotmányozás és rendszerváltozás Közép- és Kelet-Európában (1995)
• La justice constitutionnelle en Hongrie (1997)
• Les opinions dissidentes (társszerző, 2000)
• A parlamenti jog forrásai (2000)
• Európa egysége és sokszínűsége: a kisebbségek jogai: a belga és a magyar példa (társszerk. 2003)
• Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban (társszerk. Badó Attilával, 2005)
• Az összehasonlító alkotmányjog alapkérdései és korunk jogrendszerei. Összehasonlító alkotmányjog (2006)
• A mi Alkotmányunk (2006)
• Nemzeti szuverenitás és európai integráció (2008)

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 1129. old., ISSN 1787-288X
• Rövid életrajz az Alkotmánybíróság honlapján
• Életrajz a Szegedi Tudományegyetem honlapján
• Velencei bizottság adatlapja