Tordai Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tordai Csaba
Született1978. december 29. (45 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • jogi képviselő
  • egyetemi oktató
  • politikus
Tisztségeállamtitkár (2008. február 18. – 2010. május 29., Magyarország Miniszterelnöki Hivatala)
Iskolái
Kitüntetéseia Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2010)

SablonWikidataSegítség

Tordai Csaba (Budapest, 1978. december 29. –) alkotmányjogász és ügyvéd, volt államtitkár, egyetemi oktató, politikus.

Pályafutása[szerkesztés]

Édesapja háziorvos, édesanyja okleveles közgazdász. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanult, majd 2003-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát.

A 2000-es évek elején Demszky Gábor kabinet-főnöke volt.[1][halott link] [1]

2003-tól az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2004-től az Alkotmányjogi Főosztály főosztályvezető-helyettese volt, 2005-től pedig ugyanott főosztályvezetőként tevékenykedett. Egyik előkészítője volt az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek, az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek, valamint részt vett a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét megteremtő törvény előkészítésében is. 2007-2010-ben a Miniszterelnöki Hivatalban jogi és koordinációs szakállamtitkár, majd jogi és közigazgatási államtitkár. 2007. július 1-jétől a Magyar Közlöny felelős szerkesztője volt.

A 2009-es alkotmányszöveg ügye[szerkesztés]

Szerkesztőként 2009. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulóján közzétette az Alkotmány egységes szerkezetű szövegét,[2] amelyben hatályos rendelkezésként szerepeltette az új alkotmány elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot négyötödös többséghez kötő szabályt. Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a hatályossága mind az egységes szerkezetű közzététel előtt, mind azt követően vitatott volt a jogtudományban, noha a közzététel idején az Alkotmánybíróság honlapja is hatályosként tüntette fel ezt a szabályt.[3] A rendelkezés hatályossága mellett érvelt Arató András egyetemi tanár[4] és Bragyova András volt alkotmánybíró, az MTA doktora,[5] míg Csink Lóránt egyetemi docens [6] és Somogyvári István volt államtitkár[7] szerint a kérdéses rendelkezés már korábban hatályát veszítette. Kukorelli István volt alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár szerint a kérdés vitatott, annak megítélésében "összecsapnak a deregulációs és a derogációs elmélet hívei."[8] A kérdéses rendelkezést végül az Országgyűlés az Alkotmány 2010. július 5-i módosításával hatályon kívül helyezte.[9] A vitát tíz évvel később, miután Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója lett, internetes portálok elevenítették fel, ,[10][11][12] amelyek közül a Mandiner leközölte Tordai álláspontját, de szakmai érvekkel alátámasztva továbbra is fenntartotta a lap állításait.

További pályafutása[szerkesztés]

A 2010-es kormányváltás óta ügyvédként tevékenykedik. Közigazgatási tevékenységéért 2007-ben Deák Ferenc-díjban, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Ügyvédi munkáját Eötvös Károly-díjjal ismerték el. Kuratóriumi tagja volt 2015-ig a Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítványnak, jelenleg is felügyelőbizottsági elnöke a Költségvetési Felelősségi Intézetnek, továbbá felügyelő-bizottsági tagja volt 2017-ig az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. A Széchenyi István Egyetemen alkotmányjogot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán sajtójogot is tanított. Számos alkotmányjogi publikáció szerzője. 2019-ben Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jogi tanácsadója lett.[13] Az Átlátszó.hu portálon így kommentálta a városházi munka elvállalását: „Biztos vagyok abban, hogy a portál ugyanazzal a kérlelhetetlenséggel fogja számon kérni a fővárosi vezetésen az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem értékeit, ahogyan azt mindenkivel szemben teszi. A majd évtizedes közös munka után ezt el is várom tőlük.”[14]

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karácsony emberei: Tordai Csaba (magyar nyelven). kontra.hu. [2021. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  2. Magyar Közlöny, 2009. 150. szám, 2009. október 23. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  3. Alkotmány, 2009. március 7. [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  4. Fundamentum 2009. 1. szám, 2009 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  5. Vannak-e megváltoztathatatlan normák az Alaptörvényben?, 2016 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  6. Mozaikok a hatalommegosztáshoz, 2014 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  7. Fundamentum, 2010. 1. szám, 2010 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  8. „Húsz éve alkotmányozunk...”. Közjogi szemle 2009 (3).  
  9. Magyar Közlöny, 2010. 113. szám, 2010. július 10. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  10. Origo: Karácsony tanácsadója tíz éve önhatalmúlag átírta az Alkotmányt. Origo.hu, 2019. október 24. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  11. Kereki Csaba: Karácsony tanácsadója épp tíz éve írta át önhatalmúlag az Alkotmányt. mandiner.hu, 2019. október 24. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  12. Bajnai államtitkára, Tordai Csaba lehet Karácsony jogi tanácsadója, 2019. október 24. [2019. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  13. Karácsony tanácsadója lett az Átlátszó alapítója. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
  14. Minden külön értesítés helyett – Tordai Csaba kiszállt az Átlátszó kiadójából. (Hozzáférés: 2021. november 24.)

Források[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap