Gyöngyösi Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyöngyösi Márton

Született 1977. június 8. (37 éves)
Kecskemét
Párt Jobbik
Választókerület Bács-Kiskun megyei területi lista
(2010)

Foglalkozás közgazdász, politológus, politikus

Gyöngyösi Márton (Kecskemét, 1977. június 8. – ) közgazdász, politológus, politikus, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője.[1]

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja külkereskedőként dolgozott, így Gyöngyösi Márton gyermekkorát Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában töltötte. 1996-ban érettségizett a budapesti Tamási Áron Gimnáziumban, majd 2000-ben Dublinban, a Trinity College (Dublin)-ban diplomázott közgazdaság és politikatudomány szakon. Egy évig a nürnbergi Friedrich Alexander Universitäten is tanult ösztöndíjjal. Írországban részt vett a brit könyvvizsgálói kamara okleveles könyvvizsgálói képzésén (ACA). 2004 decemberében hazaköltözött Magyarországra. 2005 februárjától adótanácsadóként dolgozott a KPMG magyarországi leányvállalatánál[2], a budapesti cég banki és pénzügyi részlegén. 2007 augusztusa és 2010 januárja között az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cégnél volt társasági és nemzetközi adószakértő a cég budapesti irodájának adóosztályán.

2006 őszén kapcsolódott a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz. A 2010-es választások előtt a Jobbik Gyöngyösit jelölte külügyi és külgazdasági miniszternek. 2010-ben a Bács-Kiskun megyei területi listán szerzett országgyűlési képviselői mandátumot.

Beszél angolul és németül.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége Gyöngyösiné Cserhalmi Ágnes jogász-közgazdász. Egy gyermeke van.[3][4]

Politikai szereplése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyöngyösi 2006 ősze óta vesz részt a Jobbik munkájában. Rövidesen Vona Gábor pártelnök bizalmas tanácsadója lett.[3] A 2010-es általános választások kampányában már mint a párt külügyminiszter-jelöltje szerepelt. Elképzelése szerint Magyarország külpolitikájában a Kínával, Oroszországgal, Kazahsztánnal és Törökországgal való kapcsolatoknak kellene meghatározó szerepet játszania.[5] 2010-ben a Bács-Kiskun megyei területi listán szerzett országgyűlési képviselői mandátumot.[1] 2010. május 14. óta a Jobbik frakcióvezető-helyettese és az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke.[6] Parlamenti felszólalásaiban rendszeresen bírálja az Orbán-kormány külpolitikáját, megkérdőjelezi, hogy a kormány a nemzeti érdekeket képviseli-e, helyteleníti Magyarországnak a különböző nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos politikáját, kiáll a palesztin néppel való, Izraellel szembeni szolidaritás mellett és szorgalmazza a magyar katonák hazahívását Afganisztánból.[7]

Antiszemita vádak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012. november 26-i parlamenti felszólalásában felszólította a kormányt, hogy mérje fel „azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.” [8]

Gyöngyösi másnap úgy nyilatkozott, parlamenti felszólalásában félreérthetően fogalmazott, és valójában csak „a magyar kormányban és országgyűlésben potenciálisan jelen levő izraeli-magyar kettős állampolgárok által előidézett nemzetbiztonsági kockázatra” kívánta felhívni a figyelmet. Egyúttal elnézést kért a „félreérthető kijelentésért”.[9]

November 28-án Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője körlevelet intézett az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben arra kérte őket, nyilatkozzanak arról, hogy Magyarországon kívül állampolgárai-e más országnak. A levélre Ertsey Katalin, az LMP képviselője úgy nyilatkozott, ő izraeli-piréz kettős állampolgár, a magyar állampolgárságot pedig pénzért vette a választások előtt. Noha a képviselőnő ironikusnak minősítette a válaszát, Novák lemondásra szólította föl Ertseyt, amiért az eddig „eltitkolta” többes állampolgárságát.[10]

A felszólalásra válaszul nagyszabású antifasiszta tüntetésre került sor december 2-án Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és Rogán Antal részvételével, melyben a szónokok Gyöngyösi lemondását követelték.[11] Tőkés László szerint Gyöngyösi „antiszemita megnyilatkozása nyílt provokációt jelent nem csupán zsidó polgártársaink és – az egyébként nemzetközi bírálatok és támadások kereszttüzében álló – Magyarország, hanem hasonló módon a határon túlra szakadt, legfőképpen pedig a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok ellen is.”[12] Varga László (KDNP) szerint „Magyarország nemzetközi híre is csorbát szenvedett Gyöngyösi miatt, mert a külföldi tudósítások nem emelik ki, hogy itt csak a Jobbikról van szó.”[13]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Gyöngyösi Márton (magyar nyelven). Képviselői életrajzok. parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. november 27.)
  2. KPMG in Hungary
  3. ^ a b Senki sem tudja, honnan érkezett Gyöngyösi a Jobbikba (magyar nyelven). ATV.hu. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  4. Képviselői vagyonnyilatkozat., 2013. január 31. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
  5. Volt adószakértő lett a Jobbik külügyminiszter-jelöltje. Origo.hu. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  6. Gyöngyösi Márton (magyar nyelven). Képviselői adatlap. MKOGY. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  7. Felszólalások (magyar nyelven). MKOGYí. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  8. Gyöngyösi Márton 2012. november 26-i parlamenti felszólalása (magyar nyelven). Képviselői felszólalások. mkogy.hu. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
  9. Gyöngyösi elnézést kér a parlamenti zsidózásért (magyar nyelven). hvg.hu. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  10. Ertsey átverte Novák Elődöt. Index.hu. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  11. Orbán-beszédet követelt Mesterházy Attila. index.hu. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  12. Tőkés László: Gyöngyösi Márton jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Hír24. (Hozzáférés: 2012. december 3.)
  13. A Gyöngyösi-botrányból a Jobbik profitált. index.hu. (Hozzáférés: 2012. december 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)