Vastagh Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vastagh Pál
Született 1946. szeptember 23. (68 éves)
Nagyszénás
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
egyetemi oktató,
politikus,
diplomata

Vastagh Pál (Nagyszénás, 1946. szeptember 23.) magyar jogász, egyetemi oktató, politikus, diplomata, 1994 és 1998 között igazságügy-miniszter.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966-ban vették fel a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1971-ben diplomázott. 1983 és 1986 között az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján tanult.

Oktatói pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1971 és 1973 között az egyetem KISZ-Bizottságának függetlenített titkáraként tevékenykedett, majd a jogi kar állam- és jogelméleti tanszékén kapott tanársegédi állást, 1977-ben adjunktussá nevezték ki. 1986-ban megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa címet, egy évre rá a tanszék docense lett. 1988 és 1989 között a kar dékánja volt.

1976 és 1981 között a Szegedi Akadémiai Bizottság tudományszervezője is volt.

1999-ben az újonnan alakult Általános Vállalkozási Főiskola főiskolai tanára lett, 2004-ben megkapta főigazgatói kinevezését.

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966-ban lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba. 1976-tól 1981-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja volt. 1988-ban az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára lett, majd egy évvel később a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, majd a Politikai Intéző Bizottság tagja volt.

Vastagh sokáig támogatta a diktatúrát, még 1989-ben is határozottan kiállt a Munkásőrség mellett, azt a nép hadseregének nevezte és a kötelék a párt és a testület között szerinte elszakíthatatlan.[1]

1989-ben a Magyar Szocialista Párt egyik alapító tagja, annak első vidéki titkára és az országos elnökség tagja. 1990-ben az országos választmány tagjává választották. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja Békés megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Rövid ideig az MSZP-frakció titkára, majd 1994-ig a jogi és közigazgatási munkacsoport tagja volt.

1994-ben az Orosháza központú egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta kormányába igazságügy-miniszternek. Az ő minisztersége alatt alkottak meg több alkotmányos fontosságú kétharmados törvényt (például a népszavazásról szóló törvény vagy a választási eljárásról szóló törvény).

1998-ban pártja Békés megyei listájáról jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben pártja Békés megyei elnökévé választották, ezt a pozíciót 2002-ig viselte. Emellett 2000-ig az MSZP-frakció jogalkotási kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője. 2002-ben újra Orosházáról szerez mandátumot, a ciklusban az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke.

2002-ben Szájer Józseffel az Európai Konvent tagja lett, melynek feladata az Európai Unió Alkotmányának kidolgozása volt. 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közjogi és jogharmonizációs tanácsadó testületének elnöke lett. 2006-ban pártja országos listáján jutott be a parlamentbe újra az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett.

2006 októberében Magyarország ottawai nagykövetévé nevezték ki, emiatt lemondott országgyűlési mandátumáról és főiskolai főigazgatói posztjáról is.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, második házasságában él, jelenlegi felesége tanár. Első házasságából két, második házasságából egy gyermeke született.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vastagh Pál a Munkásőrség mellett, Index.hu, 2009. február 11.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]