Velencei Bizottság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Velencei Bizottság az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak.

A bizottság hivatalos neve angolul European Commission for Democracy through Law (Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel), de létrejöttének és évi négy plenáris ülésének színhelye után általában Velencei Bizottságnak nevezik.

Tagállamai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ Tagállam

██ Társult tag

██ Megfigyelő

██ Különleges együttműködői státusz

A szervezet 18 taggal indult, majd hamarosan az Európa Tanács összes tagja csatlakozott. 2002 óta Európán kívüli államok is teljes jogú tagjai lehetnek. 2010-ben a Bizottságnak 57 tagállama volt: az Európa Tanács 47 tagja, Kirgizisztán 2004 óta, Chile 2005 óta, a Koreai Köztársaság 2006 óta, Marokkó és Algéria 2007 óta, Izrael 2008 óta, Brazília és Peru 2009 óta és Tunézia valamint Mexikó 2010 óta. Belarusz társult tag, és van még hét megfigyelő is s szervezetben: (Argentína, Kanada, a Vatikán, Japán, Kazahsztán, az Egyesült Államok és Uruguay). Az Európai Bizottság, a Palesztin Nemzeti Hatóság és a Dél-afrikai Köztársaság különleges együttműködői státuszban van.[1] Az EU Régiók Bizottsága, az OSCE/ODIHR és a IACL/AIDC (The International Association of Constitutional Law | l'Association Internationale de Droit Constitutionnel) (az alkotmányjog nemzetközi szervezete) is részt vesznek a Velencei Bizottság plenáris ülésein.

Tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagjai személyükben tekintélyes jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők. [2] A tagállamok jelölik őket négy évre, de a Bizottságban személyes minőségükben vesznek részt.[3]

Magyarországról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-ben:

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Velencei Bizottság fő tevékenysége az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak. Már 1991-ben segítséget nyújtottak az első román demokratikus alkotmány megszövegezéséhez. 2012-ben a Bizottság – Martonyi János magyar külügyminiszter kérésére – véleményt fogalmazott meg az új magyar egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. A véleménybe számos kritikus elem került.[4]

Véleménykéréseket befogad a szervezet a tagállamoktól és az Európa Tanács szerveitől, vagy más nemzetközi szervezetektől, így az Európai Bizottságtól, amelyek részt vesznek a Bizottság munkájában.

A Velencei Bizottság ajánlásai nem kötelezőek a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik azokat.

Munkamódszerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bizottság egy-egy konkrét probléma megvizsgálására általában kijelöl egy szűkebb körű rapportőr-csapatot, leginkább tagjai sorából. A rapportőrök megbeszéléseket folytatnak az adott országban, majd megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat. A jelentésüket a Velencei Bizottság plenáris ülésen vitatja meg. Elfogadása után az ajánlást átadják a véleményt kérő félnek és azt nyilvánosságra is hozzák.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Venice Commission című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.