Magyarország Alkotmánybírósága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Alkotmánybíróság épülete Budapesten

Az Alkotmánybíróság a Magyarországnak a jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.

Az alkotmánybíróságoknak általában az a feladatuk, hogy a többség jogait az egyénnel szemben korlátozó, jogállami jellegű alkotmány vívmányait megóvják a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben. A magyarországi Alkotmánybíróság a rendszerváltás alkotmányos reformjaként más országok, elsősorban Németország, alkotmánybíróságai mintájára jött létre. A rendszerváltástól 2012. január 1-jéig hivatalos székhelye Esztergom volt. Itt iktatták be Bihari Mihályt az Aranybulla előtt, amely a magyar történelmi alkotmány jelképe. Első, nagy hatású elnöke, Sólyom László, aki később a köztársaság elnöke volt.

Tartalomjegyzék

Létrejötte [szerkesztés]

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően 1989 októberében módosította az Országgyűlés az Alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket (32/A. §). Az Alkotmánynak ezek az új szabályai már a rendszerváltás igényeit fejezték ki. Az új intézmény létrehozásának célja a jogállam megteremtésének, az alkotmányos rend és az alapjogok védelmének elősegítése volt. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt 1989. október 19-én fogadta el, és október 30-án léptette hatályba az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését.

Szervezete és eljárása [szerkesztés]

Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmány csak néhány alapvető szabályt határozott meg az Alkotmánybíróságról, de nem szabályozta szervezetét, hanem ennek rendezését külön törvényre hagyta. Az Alkotmány rendelkezése szerint az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az Alkotmánybíróság tevékenységét függetlenül végzi. Nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek, önálló költségvetése van, és az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja. A költségvetése tervezetét az Alkotmánybíróság maga dolgozza ki, majd e tervezetet az állami költségvetés részeként jóváhagyás céljából az Országgyűlésnek küldi meg.

Az Alkotmánybíróságnak tizenegy tagja van. Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és helyettes elnököt, akiknek koordinációs és képviseleti feladata van, tevékenységük nem érinti a bírák függetlenségét.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény az Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot jelölte meg, de ott a működési feltételek kezdettől fogva hiányoztak. Ezért az Alkotmánybíróság megalakulása óta Budapesten működik. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. A törvények alkotmányossága kérdésében a valamennyi bírót magában foglaló teljes ülés határoz, kormányrendeletek és annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságáról pedig fő szabályként, háromtagú tanácsok döntenek. A határozatokat szótöbbséggel hozzák.

Az Alkotmánybíróság határozatai közül a Magyar Közlönyben jelennek meg azok a határozatok, amelyek jogszabály megsemmisítését mondják ki vagy az Alkotmány valamely rendelkezését értelmezik. Valamennyi határozatot és ügyet befejező végzést közzé tesz “Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos közlöny. A többségi szavazattal elfogadott határozat szövege mellett közzétételre kerül a határozathozatalnál kisebbségben maradt alkotmánybírók álláspontja (különvélemény, párhuzamos indokolás) is.

A törvény szerint az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg. Erre mindezideig nem került sor, az Alkotmánybíróság maga alkotta ideiglenes ügyrend alapján jár el.

Az Alkotmánybíróság 1990-2009 között öt és félezer határozatot és végzést tett közzé, az utóbbi években átlagosan évi félezret.

Feladata [szerkesztés]

A magyar Alkotmánybíróság intézményét a Magyar Köztársaság Alkotmánya határozza meg (IV. fejezet). Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, elbírálja az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszt, intézkedik a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetéséről, dönt az állami szervek, az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetésében, értelmezi az Alkotmány rendelkezéseit és eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény hatáskörébe utal.

Az AB eljárása, azaz miben különbözik eljárása a rendes bíróságokétól: -nem kontradiktórius ( ellentétben a normál bíróságokkal), vagyis a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, csak kivételesen van lehetőség meghallgatásra, és szakértő kirendelésére, -zárt ülésben tárgyal, de a meghozott határozatokhoz csatolják a különvéleményeket, és a párhuzamos indokolásokat, -nem kötik a határidők, de soron kívül köteles eljárni bizonyos esetekben, mint pl.: a köztársasági elnök alkotmányossági vétója esetén. -az eljárás egyfokú, fellebbezésnek helye nincs, a határozatok mindenkire nézve kötelezőek. -az AB nem ténybíróság, vagyis nem egyes konkrét ügyekben dönt, hanem a közérdeket követi és jeleníti meg.

Az Alkotmánybíróság eljárását a törvényben meghatározott esetben (személyes érintettség esetén, lásd lent: alkotmányjogi panasz)) bárki kezdeményezheti, konkrét ügy híján (absztrakt utólagos) normakontrollt azonban csak a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezhet. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti az alkotmányellenes jogszabályt, az mindenkire kötelező

Feladat és hatáskörei [szerkesztés]

  1. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll) annak megelőzésére, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt hozzon létre. A már elfogadott, de a még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje, nemzetközi szerződés esetében jelenik meg. Köztársasági elnök alkotmányossági vétója törvény esetén.
  2. Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll): meghatározott kör (lásd fent, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése rögzíti) kezdeményezheti valamely jogszabály, vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságának megállapítására. Végeredmény a jogi norma teljes vagy részleges megsemmisítése.
  3. Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: jogszabály vagy állami irat. Egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközését vizsgálja. Kérelemre és hivatalból is eljárhat az AB ekkor. Kezdeményezheti az eljárást, például országgyűlési bizottság, képviselő, köztársasági elnök. Végeredmény itt is a teljes vagy részleges megsemmisítés.
  4. Alkotmányjogi panasz: az alkotmányban szabályozott alapjogok, alapvető jogok védelmének az eszköze. Az fordulhat ilyen esetben az AB-hez, akit sérelem ért az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt, és minden más jogorvoslati lehetőséget kimerített, vagy nincs biztosítva számára jogorvoslati lehetőség. Végeredmény: a jogszabály alkalmazásának tilalma.
  5. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség: hivatalból indulhat, de bárki kezdeményezheti. Akkor, ha a jogalkotó valamely jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Határidő tűzésével felhívja feladatának teljesítésére. (Ha nem tesz eleget, nem szankcionálható.)
  6. Hatásköri összeütközés (hatásköri vita) az állami szervek egymás közötti vagy önkormányzati szervekkel kapcsolatban felmerülő, illetve az önkormányzati szervek egymás közötti hatásköri vitáinak megoldásáról szól.
  7. Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése. Meghatározott személyi kör indítványozhatja, például országgyűlési bizottság, köztársasági elnök, legfőbb ügyész.
  8. Feloszlathatja az alkotmányellenesen működő helyi képviselő-testületet. A közigazgatási hivatal vezetője indítványozhatja, hogy a törvénysértő önkormányzati rendeletet az AB vizsgálja felül.

Az Alkotmánybíróság tagjai [szerkesztés]

Az Alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja és meghatározza a választás szabályait. A pártatlanságot biztosítja az a szabály, amely szerint az Alkotmánybíróság tagjára az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot, és a megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az alkotmánybírókkal szemben támasztott szakmai követelményeket fogalmazza meg az a szabály, amely szerint kiemelkedő elméleti tudású, vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász választható az Alkotmánybíróság tagjává. A megbízatás kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik. Az Alkotmánybíróság önállóságának és függetlenségének garantálására a törvény összeférhetetlenségi okokat állapít meg. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképviseleti szerv vezetője és politikai párt tagja; tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Ugyancsak a függetlenség garanciái közé tartozik a bírákat megillető, az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog, Ennek megvonására csak az Alkotmánybíróság teljes ülése jogosult. Az alkotmánybírót az Országgyűlés nem hívhatja vissza, tisztségétől csak a teljes ülés foszthatja meg a törvényben felsorolt esetekben. Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és e szerint a módosított szabály szerint az alkotmánybírák száma tizenegy. Az első öt alkotmánybírót 1989 végén választották meg, újabb öt alkotmánybírót pedig az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több alkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt, illetve megbízás megújítására is került már sor.

Az alkotmánybírák választása [szerkesztés]

Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Kritikák [szerkesztés]

Magyarországon szinte állandó problémát jelent az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása. Ennek oka az, hogy annak a törvényhozásnak a tagjai választják az alkotmánybírókat, akiknek a hatalmát hivatott az Alkotmánybíróság korlátozni.

Az Alkotmánybíróság kibővítése [szerkesztés]

2011. június 27-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjainak számát tizenegyről tizenötre emelte. A 2011 márciusában elfogadott, de csak 2012-ben hatályba lépő új alkotmány már tizenöt fős alkotmánybíróságot ír elő, de az Országgyűlés a hatályos alkotmányt módosítva már 2011. szeptember 1-jei hatállyal kibővítette az Alkotmánybíróságot. A törvényhozás egyúttal meg is választotta az egy betöltetlen helyre és a bővítéssel keletkezett négy új helyre Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, nemzetközi magánjogászt, Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, volt igazságügyminisztert, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet és Szívós Mária bírót. Az új alkotmánybírák hivatali idejének kezdete 2011. szeptember 1.[1]

Eddigi elnökök [szerkesztés]

A jelenlegi alkotmánybírák [szerkesztés]

  • Elnök: Paczolay Péter (a testület tagja 2006 februárja óta; 2008. július 3 óta az Alkotmánybíróság elnöke)
  • Helyettes elnök:

További tagok:

Korábbi alkotmánybírák [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. ↑ Öt új alkotmánybírót választott a parlament. origo.hu. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_Alkotmánybírósága&oldid=13544839”