Handó Tünde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Handó Tünde
Született 1962. május 1. (51 éves)
Salgótarján
Foglalkozása jogász,
bíró

Handó Tünde (Salgótarján, 1962. május 1. – ) magyar jogász, bíró, az Országos Bírósági Hivatal első elnöke.

1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-1986-ban a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt.

1986-1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár lett, 1991. május 1-jétől kinevezett bíró, 1999. április 15-től pedig a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 1999 januárjától az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékének óraadó tanára. 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró.

1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság és a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.

OBH-elnöksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második Orbán-kormány hivatali ideje alatt, 2011. december 13-án az Országgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados többséggel, 258 szavazattal az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta, majd letette hivatali esküjét. Handó megbízatása 2012. január 1-jétől kilenc évre szól, hivatali idejére átláthatóbb és hatékonyabb bírósági működést ígért.

Jelölésével kapcsolatban politikai kritikák érték férje személye és fideszes politikusokhoz fűződő ismeretsége miatt. Házastársa, Szájer József a második Orbán-kormány által levezényelt közjogi átalakulás egyik kulcsfigurája.[1]

A bizottság MSZP-s tagja "szégyenteljes színjátéknak" nevezte a jelölési folyamatot, amely során az alkotmányügyi bizottság támogatta Szájer feleségének kinevezését. [2]

Handó Tünde az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is.


BKV-ügy áthelyezése

2012 januárjában "Orbánék bírósága megkezdte működését"[3]: Január 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort. A BKV-per vádiratát az iktatópecsét szerint 2012. január 11-én érkeztették a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fazekas már január 17-én (kinevezése után néhány nappal) élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és példátlan gyorsasággal indítványozta Handó-nál az áthelyezést.[4] A Fővárosi Törvényszék nem sokkal később be is jelentette, hogy kezdeményezi a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését.[5]

Az OBH honlapján közzétett adatok szerint Handó Tünde 2012. február 20-án adta ki azt az elnöki ajánlást, amely rendezi a perek áthelyezésénél figyelembe veendő szempontrendszert. Ennek ellenére Handó Tünde már február 16-án, hivatalos formában létező szempontrendszer híján, jogorvoslati lehetőség nélkül meghozta döntését a BKV-ügy áthelyezésről.[6]

Az ügy tárgyalására Handó Tünde a kecskeméti bíróságot jelölte ki, ahol az elsőfokú eljárás még a nyári szünet előtt elkezdődött, és a bíróság közlése szerint 18-24 hónap alatt ér véget. Így az elsőfokú ítéletet a következő rendes országgyűlési és/vagy önkormányzati választás kampányhajrájában fogják kihirdetni.[7]

Nem ez az első eset, hogy egy Kecskeméten levezényelt eljárás időzítése a Fidesz kampányérdekeivel esik egybe. Korábban Zuschlag János ügyében is ott hoztak elsőfokú ítéletet, épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán.[8] Ráadásul Handó mellett más fideszes politikus rokona is dolgozik a BKV-ügy levezénylésén. Sárközi Szabolcsnak, a bíróság szóvivőjének édesapja kecskeméti fideszes politikus. [9]

Zuschlag után tehát Hagyó ügye is Kecskemétre került.[10] Arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy „mit tesznek azért, hogy a Hagyó-ügynél a politikai elfogultság látszatát is elkerüljék”, a Kecskeméti Bíróság sajtótájékoztatóján a következő válasz hangzott el: „Nem teszünk semmit. Igazgatási úton semmit. A bíróság elnöke és egyetlen vezetője sem szólhat bele az ügy elbírálására kijelölt bíró döntésébe. (...) Igazgatásilag annyi a feladatunk és a lehetőségünk, hogy az ügy ésszerű időn belüli elbírálását biztosítsuk. A bíró teljesen független, teljesen önálló, csak a jogszabály és a saját meggyőződése, lelkiismerete szerint hozza határozatát.” Megjegyzendő, hogy Sárközi Szabolcsnak, a bíróság szóvivőjének édesapja kecskeméti fideszes politikus.[11]

A hivatalos indoklás szerint az átszignálásra azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni. Ezen indoklás azonban megkérdőjelezhetővé vált, mikor kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig a Kecskeméti Törvényszéken 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így intézkedésével mindössze négy százalékpontot nyert Handó Tünde.[12][13]

A bíróság kijelölésének joga miatt az OBH szabályozását és Handó Tündét sok bírálat érte[14]:

Hagyó Miklós és vádlott társai Handó Tünde döntése kapcsán az Alkotmánybírósághoz, és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Védőik beadványa szerint ugyanis a BKV-ügy áthelyezésekor sérült a törvényes bírához való jog, fenn áll a pártatlanság követelményének sérelme, és sérült a jogorvoslathoz való jog is.[15]

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívta az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.[16]

Alkotmánybírósági meghallgatása

Az Alkotmánybíróság a BKV-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során 2013. április 23-án hallgatta meg Handó Tündét. Az OBH elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a félreértések, tévedések tisztázása érdekében kérte személyes meghallgatását az Ab-tól.

Hagyó Miklós ott akar lenni a meghallgatáson.[17] De hiába kérelmezték a BKV-ügy védői a meghallgatás nyilvánosságát. [18] A meghallgatásra zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor. Emiatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott.[19] Szerintük sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatta meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A tiltakozást figyelmen kívül hagyva a meghallgatásról készült felvételt az Ab végül 10 évre titkosította.[20]

Hagyó egyébként Handó Tünde Ab meghallgatásának napján már megnyert egy pert Strassbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint az őt fogva tartó magyar hatóságok többszörös jogsértést követtek el. [21] Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke ugyanis háromszor is automatikusan, kritika nélkül jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. [22] Szívós egyébként Hagyó több vádlott társát, L. Ottót, H. Évát, és R. Miklóst is előzetesben tartotta.

2013. december 2-án, 224 nap elteltével az AB újra megállapította, hogy a peráthelyezés sértette a tisztességes eljárás két követelményét, a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot. Tehát az Ab alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződéseinkbe ütközőnek találta, és - furcsa módon - hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt - természetesen Szívós Mária különvéleményével.[23]

Az AB elmondása szerint, pont azért foglalkozott ezzal az üggyel, hogy a folyamatban lévő perekre is vonják le ezt a következtetést. Az OBH ezzel szemben úgy értelmezte a döntést, hogy az folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik.[24]

„Handó megbízatása 2012. január 1-jétől kilenc évre szól, hivatali idejére átláthatóbb és hatékonyabb bírósági működést ígért.”

Magánélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban kötött házasságot Szájer Józseffel, a későbbi Fidesz-alelnökkel és európai parlamenti képviselővel. 1987-ben született Fanni nevű gyermekük.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újabb fideszes rokon az eljárásban - Népszava online, 2012.március.07.
  2. 'Szégyenteljes színjáték': az alkotmányügyi bizottság támogatta Szájer feleségének kinevezését – Népszabadság online, 2011. december 12.
  3. Orbánék bírósága megkezdte működését - 168 Óra online, 2012.február 24.
  4. Hagyót érdeklik Handó válaszai, de ő sem lehet ott a meghallgatáson – Stop.hu, 2013. április 23.
  5. Nem ez az első eset - Hagyó Dosszié, 2012.08.06.
  6. Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07.
  7. Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07.
  8. Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07.
  9. Újabb fideszes rokon az eljárásban – Népszava online, 2012. március 7.
  10. Zuschlag után Hagyó ügye is Kecskemétre került - Egyenlítő tv, 2012.02.28
  11. Újabb fideszes rokon az eljárásban – Népszava online, 2012. március 7.
  12. Miért éppen Kecskemét? - Hagyó Dosszié, 2012.07.23.
  13. - Handó Kecskemétre helyezte Hagyó ügyét - HVG, 2012. 02. 17.
  14. BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? - Kádár Éva, Jogifórum.hu
  15. Az Alkotmánybíróság eljárása a Kecskeméti Törvényszék kijelölése kapcsán (dokumentáció) - Hagyó Miklós hivatalos honlapja
  16. Bíróságot kijelölni veszélyes! - TASZ.hu, 2012.február.23
  17. Hagyó-ügy: az Ab elé áll Handó - Népszava online, 2013.04.05.
  18. Kádár András válasza az AB nyilvános meghallgatására (hivatalos irat) - Hagyó Miklós hivatalos honlapja, 2013. április 1.
  19. Jogvédők: Handó alkotmánybírósági meghallgatását nyilvánossá kellene tenni - Népszabadság online, 2013.04.22.
  20. Sérül a közhatalmi döntéshozatal nyilvánossága? - Nem nyilvános Handó alkotmánybírósági meghallgatása - Jogvédők tiltakoznak - Jogi Fórum/MTI, 2013.04.23
  21. Hagyó pert nyert Strasbourgban – Népszava online, 2013.május.27.
  22. A BKV-ügy nyertesei: Szívós Mária alkotmánybíró - Hagyó Dosszié, 2012.08.27.
  23. http://nepszava.hu/cikk/1004692-sulyosan-serult-a-tisztesseges-eljaras
  24. http://www.atv.hu/videok/video-20131204-hack-peter

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]