Handó Tünde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Handó Tünde
Született 1962. május 1. (52 éves)
Salgótarján
Foglalkozása jogász,
bíró

Handó Tünde (Salgótarján, 1962. május 1. – ) magyar jogász, bíró, az Országos Bírósági Hivatal első elnöke.

1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-1986-ban a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt.

1986-1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár lett, 1991. május 1-jétől kinevezett bíró, 1999. április 15-től pedig a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 1999 januárjától az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékének óraadó tanára. 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró.

1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság és a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.

OBH-elnöksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második Orbán-kormány hivatali ideje alatt, 2011. december 13-án az Országgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados többséggel, 258 szavazattal az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta, majd letette hivatali esküjét. Handó megbízatása 2012. január 1-jétől kilenc évre szól, hivatali idejére átláthatóbb és hatékonyabb bírósági működést ígért.

Jelölésével kapcsolatban politikai kritikák érték férje személye és fideszes politikusokhoz fűződő ismeretsége miatt. Házastársa, Szájer József a második Orbán-kormány által levezényelt közjogi átalakulás egyik kulcsfigurája.[1]

A bizottság MSZP-s tagja "szégyenteljes színjátéknak" nevezte a jelölési folyamatot, amely során az alkotmányügyi bizottság támogatta Szájer feleségének kinevezését. [2]

Handó Tünde az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is.


BKV-ügy áthelyezése

2012 január 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort. A BKV-per vádiratát az iktatópecsét szerint 2012. január 11-én érkeztették a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fazekas már január 17-én (kinevezése után néhány nappal) élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és példátlan gyorsasággal indítványozta Handó-nál az áthelyezést.[3] A Fővárosi Törvényszék nem sokkal később be is jelentette, hogy kezdeményezi a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését.[4]

Az OBH honlapján közzétett adatok szerint Handó Tünde 2012. február 20-án adta ki azt az elnöki ajánlást, amely rendezi a perek áthelyezésénél figyelembe veendő szempontrendszert. Ennek ellenére Handó Tünde már február 16-án, hivatalos formában létező szempontrendszer híján, jogorvoslati lehetőség nélkül meghozta döntését a BKV-ügy áthelyezésről.[5]

Az ügy tárgyalására Handó Tünde a kecskeméti bíróságot jelölte ki, ahol az elsőfokú eljárás még a nyári szünet előtt elkezdődött, és a bíróság közlése szerint 18-24 hónap alatt ér véget. Így az elsőfokú ítéletet a következő rendes országgyűlési és/vagy önkormányzati választás kampányhajrájában fogják kihirdetni.[6]

Nem ez az első eset, hogy egy Kecskeméten levezényelt eljárás időzítése a Fidesz kampányérdekeivel esik egybe. Korábban Zuschlag János ügyében is ott hoztak elsőfokú ítéletet, épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán.[7] Ráadásul Handó mellett más fideszes politikus rokona is dolgozik a BKV-ügy levezénylésén. Sárközi Szabolcsnak, a bíróság szóvivőjének édesapja kecskeméti fideszes politikus. [8]

Zuschlag után tehát Hagyó ügye is Kecskemétre került.[9] Arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy „mit tesznek azért, hogy a Hagyó-ügynél a politikai elfogultság látszatát is elkerüljék”, a Kecskeméti Bíróság sajtótájékoztatóján a következő válasz hangzott el: „Nem teszünk semmit. Igazgatási úton semmit. A bíróság elnöke és egyetlen vezetője sem szólhat bele az ügy elbírálására kijelölt bíró döntésébe. (...) Igazgatásilag annyi a feladatunk és a lehetőségünk, hogy az ügy ésszerű időn belüli elbírálását biztosítsuk. A bíró teljesen független, teljesen önálló, csak a jogszabály és a saját meggyőződése, lelkiismerete szerint hozza határozatát.” Megjegyzendő, hogy Sárközi Szabolcsnak, a bíróság szóvivőjének édesapja kecskeméti fideszes politikus.[10]

A hivatalos indoklás szerint az átszignálásra azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni. Ezen indoklás azonban megkérdőjelezhetővé vált, mikor kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig a Kecskeméti Törvényszéken 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így intézkedésével mindössze négy százalékpontot nyert Handó Tünde.[11][12]

A bíróság kijelölésének joga miatt az OBH szabályozását és Handó Tündét sok bírálat érte[13]:

Hagyó Miklós és vádlott társai Handó Tünde döntése kapcsán az Alkotmánybírósághoz, és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Védőik beadványa szerint ugyanis a BKV-ügy áthelyezésekor sérült a törvényes bírához való jog, fenn áll a pártatlanság követelményének sérelme, és sérült a jogorvoslathoz való jog is.[14]

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívta az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.[15]

Alkotmánybírósági meghallgatása

Az Alkotmánybíróság a BKV-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során 2013. április 23-án hallgatta meg Handó Tündét. Az OBH elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a félreértések, tévedések tisztázása érdekében kérte személyes meghallgatását az Ab-tól.

Hagyó Miklós ott akar lenni a meghallgatáson.[16] De hiába kérelmezték a BKV-ügy védői a meghallgatás nyilvánosságát. [17] A meghallgatásra zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor. Emiatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott.[18] Szerintük sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatta meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A tiltakozást figyelmen kívül hagyva a meghallgatásról készült felvételt az Ab végül 10 évre titkosította.[19]

Hagyó egyébként Handó Tünde Ab meghallgatásának napján már megnyert egy pert Strassbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint az őt fogva tartó magyar hatóságok többszörös jogsértést követtek el. [20] Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke ugyanis háromszor is automatikusan, kritika nélkül jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amelyről kiderült, hogy nem is létezett. [21] Szívós egyébként Hagyó több vádlott társát, L. Ottót, H. Évát, és R. Miklóst is előzetesben tartotta.

2013. december 2-án, 224 nap elteltével az AB újra megállapította, hogy a peráthelyezés sértette a tisztességes eljárás két követelményét, a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot. Tehát az Ab alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződéseinkbe ütközőnek találta, és - furcsa módon - hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt - természetesen Szívós Mária különvéleményével.[22]

Az AB elmondása alapján pont azért foglalkozott ezzel az üggyel, hogy a folyamatban lévő perekre is vonják le ezt a következtetést. Ezért a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette. Az AB szerint Handó áthelyező határozatai meg sem születhettek volna, az OBH elnökének tehát vissza kellene vonnia ezeket.

Az Handó ezzel szemben az ügyekben eljáró bírákra hagyta annak a megállapítását, hogy az AB határozatának van-e kihatása az érintett, folyamatban lévő ügyekre. Ennek köszönhetően negatív illetékességi ütközés állt elő. A gazdátlanul maradt BKV-ügy jelenleg Kecskemét, a Fővárosi Törvényszék és a Kúria között pattog.[23]

Magánélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban kötött házasságot Szájer Józseffel, a későbbi Fidesz-alelnökkel és európai parlamenti képviselővel. 1987-ben született Fanni nevű gyermekük.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újabb fideszes rokon az eljárásban - Népszava online, 2012.március.07.
  2. 'Szégyenteljes színjáték': az alkotmányügyi bizottság támogatta Szájer feleségének kinevezését – Népszabadság online, 2011. december 12.
  3. Hagyót érdeklik Handó válaszai, de ő sem lehet ott a meghallgatáson – Stop.hu, 2013. április 23.
  4. Nem ez az első eset - Hagyó Dosszié, 2012.08.06.
  5. Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07.
  6. Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07.
  7. Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07.
  8. Újabb fideszes rokon az eljárásban – Népszava online, 2012. március 7.
  9. Zuschlag után Hagyó ügye is Kecskemétre került - Egyenlítő tv, 2012.02.28
  10. Újabb fideszes rokon az eljárásban – Népszava online, 2012. március 7.
  11. Miért éppen Kecskemét? - Hagyó Dosszié, 2012.07.23.
  12. - Handó Kecskemétre helyezte Hagyó ügyét - HVG, 2012. 02. 17.
  13. BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? - Kádár Éva, Jogifórum.hu
  14. Az Alkotmánybíróság eljárása a Kecskeméti Törvényszék kijelölése kapcsán (dokumentáció) - Hagyó Miklós hivatalos honlapja
  15. Bíróságot kijelölni veszélyes! - TASZ.hu, 2012.február.23
  16. Hagyó-ügy: az Ab elé áll Handó - Népszava online, 2013.04.05.
  17. Kádár András válasza az AB nyilvános meghallgatására (hivatalos irat) - Hagyó Miklós hivatalos honlapja, 2013. április 1.
  18. Jogvédők: Handó alkotmánybírósági meghallgatását nyilvánossá kellene tenni - Népszabadság online, 2013.04.22.
  19. Sérül a közhatalmi döntéshozatal nyilvánossága? - Nem nyilvános Handó alkotmánybírósági meghallgatása - Jogvédők tiltakoznak - Jogi Fórum/MTI, 2013.04.23
  20. Hagyó pert nyert Strasbourgban – Népszava online, 2013.május.27.
  21. A BKV-ügy nyertesei: Szívós Mária alkotmánybíró - Hagyó Dosszié, 2012.08.27.
  22. http://nepszava.hu/cikk/1004692-sulyosan-serult-a-tisztesseges-eljaras
  23. http://nol.hu/belfold/20140129-tologatjak_a_hagyo-pert-1441103

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]