Jogállam
A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják.
Az angolszász politikai rendszerben a joguralom (rule of law) kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.
Tartalomjegyzék |
A jogállamok (joguralmi államok) legfontosabb ismérvei [szerkesztés]
- Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályok által előre meghatározott döntések születnek,
- a bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő,
- az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata,
- a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.
A jogállamiság alapmércéje [szerkesztés]
A jogállamiság alapmércéje, hogy ne csak jogszolgáltatás, de igazságszolgáltatás történjék. Az igazságszolgáltatás olyan állami feladat, melynek igen nagy hatása van az állampolgárok mindennapi életére, ezért gyors jogérvényesítés és jogbiztonság szükséges. Az alapvető jogok szempontja, ha a jog nem alapozza meg, ne lehessen rendészeti fellépésre lehetőség, ne lehessen eljárni úgy, hogy eljárása nem felel meg a törvényeknek.
Az állami szervek feladata jogerősen eldönteni azokat a vitákat, melyet a felek nem tudnak maguk között rendezni. Az állami szervek azok, akinek jogukban áll üldözni és elítélni a bűnelkövetőket. Csak az állami szervek hozhatnak ezekben az ügyekben olyan döntéseket, melyeket az egyes állampolgárok kötelesek elfogadni, hiszen ez az egyetlen erő, mely saját döntéseinek elfogadását végső esetben rá is kényszerítheti az állampolgárokra.
Az állami szervek és az emberek közötti hatékony együttműködésért részben az igazságszolgáltatás szervei (bíróság, ügyészség és egyes ellenőrző szervek), részben a rendészeti igazgatás szervei (rendőrség és egyéb rendvédelmi szervek) felelnek. A bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok.
Gyakorlatban [szerkesztés]
A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről:
"For as in absolute governments the King is law, so in free countries the law OUGHT to be King; and there ought to be no other."
"Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".
Az angol 'rule of law' kifejezést Albert Venn Dicey pontosította a mai értelemével immár teljesen egyezően az 1885-ös fő művében, An Introduction to the Study of the Law of the Constitution. A jogállamok (joguralmi államok) három legfontosabb ismérve: "1. the absolute supremacy or predominance of regular law as opposed to the influence of arbitrary power; 2. equality before the law or the equal subjection of all classes to the ordinary law of the land administered by the ordinary courts; and 3. the law of the constitution is a consequence of the rights of individuals as defined and enforced by the courts." 1. az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályok által előre meghatározott döntések születnek 2. a bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő 3. az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.
A német 'Rechtsstaat' kifejezést Karl Theodor Welcker használta először erre a fogalomra az 1813-as Die letzte Gründe von Recht, Staat und Strafe művében.
A joguralom fogalma az Egyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak elválasztásának elvével. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás szétválasztását először a Massachusetts alkotmánya mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé. Ezt az elvet 1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.
A jogállam kifejezést (németül) Robert von Mohl jogászprofesszor, az 1848-as német nemzetgyűlés tagja is használta az állami szervek, elsősorban a rendőrség önkényének ellenálló jogrendre. Mohl az amerikai alkotmányosság vívmányait kívánta a német államjogba átültetni. A jogállamiság fogalma a második világháborút követően kapott különös hangsúlyt, a weimari demokrácia csődjével kapcsolatban. Adolf Hitler választásokon elnyert hatalma ugyanis bebizonyította, hogy a demokrácia önmagában nem jelent garanciát a jog érvényesülésére, mert elképzelhető, hogy a mindenkori többség korlátozza a kisebbségek jogait, vagy olyan embereket emel hatalomba, akik a jog fölé lépnek.
Az 1989 óta létező Magyar Köztársaság jogállam.
További információk [szerkesztés]
- Massachusetts 1870-es alkotmánya (Az első rész 30. cikkelye mondja ki a hatalmi ágak szétválasztását)
- Thomas Paine: Common Sense (1776)
- Albert Venn Dicey: An Introduction to the Study of the Law of the Constitution (1885)
