Pokol Béla

Pokol Béla (Záhony, 1950. május 7.) magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora. Kutatási területe a jogelmélet. 1998 és 2002 között a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 2011-ben alkotmánybíróvá választották.

Életpályája

1972-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1977-ben szerzett jogi doktorátust. Ennek megszerzését követően az Államigazgatási Főiskola tanársegéde lett, majd 1980-ban visszatért az ELTE Jogtudományi Karára, ahol az államjogi tanszék tudományos munkatársaként dolgozott. 1984-ben a politológiai csoport, majd 1989-től tanszék adjunktusa, később egyetemi docense lett. 1991-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1993-ban a budapesti munkája mellett a Szegedi Tudományegyetem jogbölcseleti tanszékének vezetőjévé nevezték ki. Ezenkívül a Miskolci Egyetemen oktatott több évig szociológiát, illetve 2002-ben a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára is lett.

Egyetemi állása mellett 1980 és 1985 között az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében (ma: MTA Politikai Tudományok Intézete), valamint 1989 és 1990 között a Bielefeldi Egyetemen ösztöndíjas volt.

1986-ban védte meg a politikatudományok kandidátusi, 1989-ben pedig a szociológiai tudomány akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Bizottságának, a Doktori Tanács szociológiai és demográfiai szakbizottságának tagja volt. Kutatási területe a jog, a politika és tudományos társadalom alrendszerei.

Közéleti pályafutása

1976-ban lépett be az MSZMP-be, ahonnan 1988-ban lépett ki. 1989 és 1990 között a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja volt. 1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaság, majd a Magyar Nemzeti Demokraták Társaságának alapító tagja volt. Később Torgyán József FKGP-elnök személyes tanácsadója lett. Az 1998-as országgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnökévé választották. Emellett 2001-ig a kisgazda-frakció helyettes vezetője volt. A pártonkívüli Pokol az FKGP-n belüli belső harcok kirobbanásakor mondott le a frakcióban betöltött tisztségéről.

Országosan ismertté egy törvénytervezete tette, melyben jogot és lehetőséget adott volna egy újságban megtámadott személynek arra, hogy ugyanakkora terjedelemben kifejtse saját álláspontját az adott sajtótermékben. A törvénytervezetet a sajtóban nagy tiltakozással fogadták, a köztudatba lex Pokol néven került be. Miután a Fidesz sem támogatta a törvényjavaslatot, Pokol azt visszavonta.

Neve többször felmerült lehetséges alkotmánybíróként, de konszenzus sosem született személyéről. Végül 2011-ben, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és KDNP négy másik jogásszal alkotmánybíróvá választották.

Források

• Pokol Béla. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt.. 2008. 883. o.
• Cikk az Origo archívumában