Lázár János (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lázár János
Lázár János.jpg
Született 1975. február 19. (39 éves)
Hódmezővásárhely
Nemzetisége magyar
Házastársa Megyeri Zita
Foglalkozása politikus
Iskolái József Attila Tudományegyetem ÁJTK

Lázár János (Hódmezővásárhely, 1975. február 19.) magyar politikus, 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, 2002-2012 között Hódmezővásárhely polgármestere, 2010-2012 között a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, 2012-től a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, 2013. szeptember 28-ától a Fidesz alelnöke.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait 19891993 között a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte. 1993–1999 között elvégezte a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányai mellett 1995-től a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal jegyzői irodájának volt gyakornoka. 1997 és 1999 között Rapcsák András polgármester személyi titkáraként tevékenykedett. 1998-ban az országgyűlési képviselői és a polgármesteri kampányok egyik szervezője volt. Ugyanebben az évben a Páneurópai Unió hódmezővásárhelyi szervezetének ügyvezető titkára lett. 1999–2000-ben az Országgyűlés Hivatalának alkalmazásában a képviselő-polgármester parlamenti titkára volt.

A politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben belépett a Fidesz – Magyar Polgári Pártba. 2002-től a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben is tag lett.

A 2000. december 3-ai időközi önkormányzati és polgármester-választáson újra kampányfőnök volt, majd az ismét megválasztott polgármester politikai tanácsadója lett. Közvetlen irányítása alá tartoztak a titkársági, a kulturális és művészeti, a városmarketinggel kapcsolatos média- és oktatási ügyek, valamint a stratégiai várostervezési csoport.

Rapcsák András 2002. február 3-ai halála után lett a Fidesz hódmezővásárhelyi (Csongrád 6. vk.) országgyűlési képviselőjelöltje; 2002. április 7-én, az első fordulóban bejutott az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés alakuló ülésén jegyzővé választották. 2002. október 20-án Hódmezővásárhely polgármestere lett.

2003 júliusától a Megyei Jogú Városok Szövetségének javaslata alapján az Európai Unió Régiók Bizottsága megfigyelő póttagja, majd Magyarország 2004. májusi EU-csatlakozásától póttagja[1] lett, de e tisztségéről egyéb elfoglaltságai miatt 2004. szeptemberében lemondott[2]. Ugyanez év október elején parlamenti jegyzőségéről is lemondott. 2004 októberétől novemberéig a Parlament Szociális és családügyi, novembertől a Kulturális és sajtóbizottság tagja volt.

A 2006. évi országgyűlési választásokon Csongrád megye 6. választókerületében egyéni mandátumot szerzett, majd ősszel, az önkormányzati választásokon Hódmezővásárhelyen ismét polgármesterré választották. 2006–2010 között az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke volt.

A 2010. évi országgyűlési választásokon ismét az első fordulóban szerezte meg az egyéni mandátumot Csongrád megye 6. választókerületében. Május 5-én a Fidesz-frakció vezetőjének választották.[3]

2012-től a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

2012. szeptember 1-től a a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal irányítása is a hatáskörébe tartozik.[4]

Kritikája, vitatott cselekedetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 elején több újság is közölte, hogy Lázár szolgálati luxusautójának (Audi S8) bérlése havonta 5-600 ezer forintba kerül, ezt fele részben a Fidesz, fele részben a városi önkormányzat állja. [5] Lázár a történtek hatására úgy döntött, megválik az autótól.[6] Később az is napvilágot látott, hogy Lázár tudtával szereltek fel az autóra egy úgynevezett lézerblokkolót, amely alkalmas volt arra, hogy a rendőrségi traffipaxokat és radarokat blokkolja. Lázár állítása szerint a következő autóján már nem lesz lézerblokkoló.[7]

2011 márciusában széleskörű felháborodást keltett egy 2008 tavaszán Hódmezővásárhely közgyűlésén készült felvétel, melyben arról beszélt, hogy „akinek nincs semmije, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér”. Fia viszont „jó parti” lehet úgy húsz év múlva, ha jól alakul a forint-euró árfolyam.[8] A politikus elnézést kért a botrányért, egyben nyilvánosságra hozta az elhangzott mondatok előzményeit is.[9]

2013 nyarán Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója polgárjogi és büntetőfeljelentést tett Lázár ellen, miután „az ország legnagyobb uzsorásának” nevezte őt azt követően, hogy a bankvezér a trafikbotrány kapcsán azt mondta a politikusról, hogy úgy hallja »egy tehetséges ember, lám, a trafikügyet is milyen sikeresen elintézte«.[10]. Lázár még ezt megelőzően „polipnak” nevezte Csányit, főleg az OTP devizahitelezésben nyújtott szerepe és a gazdasági érdekeltségei miatt.[11]

Társadalmi tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hódmezővásárhely református temploma

1999-től az Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesület ügyvezető titkára. 2001-2006 a Hódtáv Úszó SC elnöke volt. 2003-tól a Gorzsai Mezőgazdasági Rt. igazgatótanácsi tagja. 2006-tól a Hódmezővásárhelyi Ótemplomi Református Egyházközség presbitere.

Családi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége Lázárné Megyeri Zita (1977) német és magyar szakos tanár.[12] Gyermekei János Boldizsár (2004), Zsigmond Bertalan (2009).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]