Somssich Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Saárdi Somssich Pál (Somogysárd, 1811. január 13.Budapest, 1888. március 7.) politikus, a képviselőház alelnöke, majd elnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Somssich család nemesi ágából származó Somssich Miklós somogyi alispán és Kajdacsy Jozefa fia. Jogi tanulmányokat folytatott, ennek befejeztével Somogyban kezdte közszolgálati pályáját. 1843-ban és 1847-ben is diétai követének választotta vármegyéje. A politikában a konzervativizmus és az ellenzéki radikalizmus között foglalt állást. Előbb Dessewffy Aurél, később Széchenyi István, majd Deák Ferenc híve, korának egyik legjobb szónokaként még ellenfeleiben is tiszteletet váltott ki. Az utolsó rendi országgyűlésen nagyon éles vitát folytatott Kossuth Lajossal, de 1848 márciusának eseményei után visszavonult a közélettől. A Bach-korszakban ő mert először szót emelni a magyar önállósági törekvések mellett, majd a Deák-párthoz csatlakozott. Országgyűlési képviselő lett, és már 1861-től a képviselőház egyik alelnöke volt. A kiegyezés után, 1869-től már elnöke lett a képviselőháznak, és talán a legfőbb szerepe volt a balközéppel való egyesülés ügyében. A Szabadelvű Párt azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit, így Apponyi Albert híve lett, és elszántan küzdött Tisza rendszere ellen.

Munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Das legitime Recht Ungarns und seines Königs (Bécs, 1850)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Szent-Iványi Károly
A magyar képviselőház elnöke
1869. május 1.1872. szeptember 3.
Utódja:
Bittó István